A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének szakmai álláspontja a "Magyar Növekedési Terv" turizmust érintő részeiről

A 2011 november végén elkészült, konzultációs céllal megjelentetett Magyar Növekedési Tervvel kapcsolatban az MSZÉSZ szakmai álláspontját a következőkben foglalja össze:

A Magyar Növekedési Terv célja a hazai gazdaság hosszútávú egyensúlyának biztosítása érdekében a növekedés beindításának elősegítése, amelyben meghatározó szerepe van a foglalkoztatás javításának. Az anyag a hazai gazdaság sajátosságainak megfelelően a munkaintenzív, exportorientált ágazatok fejlesztését tartja kiemelten fontosnak, s összefoglalja azokat a stratégiákat, amelyek eddig kidolgozásra kerültek. Ezek között a turizmus egyelőre nem szerepel, annak elkészítése - az anyag szerint – folyamatban van. Ennek ellenére a Növekedési Tervben több utalás történik a turizmus fontosságára, annak lehetőségeire. Ezekre kíván reflektálni az MSZÉSZ állásfoglalása az alábbiak szerint.

1. A 2010. május 22-i Kormányprogramban a turizmus még a 3 kiemelten fejlesztendő ágazat között szerepelt, a 2010-ben ismertetett Új Széchenyi Tervben pedig a 7 kiemelten fejleszteni kívánt stratégiai ágazatok egyike volt a „Gyógyító Magyarország – Egészségipar” fejezethez kapcsolódóan az egészségturizmus előtérbe állításával. Az MSZÉSZ már azzal kapcsolatban is kifejezte egyetértését az egészségturizmus fejlesztésének fontosságával, de annak fenntartásával, hogy a magyar turizmusban rejlő potenciál kihasználására nem elég a vendégéjszakáknak kb. 25%-át kitevő gyógy és wellness turizmus egyoldalú támogatása, ill. preferálása. Az egészségturizmus teljesítményét jól mutatja a gyógy és wellness szállodák eredményeinek kedvezőtlen alakulása. Ezek fejlődése a KSH adatai szerint elmarad a magyarországi szállodák teljesítményétől. Más szegmensek, így a kongresszusi, sport és üzleti turzmus is fejlesztendő az azokban rejlő jelentős potenciál miatt. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznánk, ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egészségturisztikai szolgáltatások korszerűsítésének, minőségének javítása, marketingjének, imázsának, nemzetközi kapcsolatainak erősítése feltétlenül szükséges. Emellett a hazánk turizmusában meghatározó szerepet játszó Budapest és Balaton turizmusának, a vonzerővel bíró attrakcióknak a  fejlesztése, a nagy tömegeket vonzó események szervezése, a turisztikai vállalkozások fenntartható működési feltételeinek megteremtése nélkül nem lehet sikert elérni.
2. Sajnáljuk, hogy a végleges turizmus stratégia eddig még nem készült el, ugyanis éppen a Magyar Növekedési Tervben megfogalmazott célok – export-import egyenleg, foglalkoztatás javítása – elérésében játszhat jelentős szerepet turizmusunk. Jelenleg – a kereslet-kínálat elmúlt években végbement kedvezőtlen alakulása következtében – a hazai kereskedelmi szálláshelyi, szállodai, stb. kapacitások alulhasznosítottak. A turizmus „helyzetbe hozásával” a már meglevő kapacitások  kihasználása jelentősen növelhető lenne, ami a munkahelyek teremtésében sokat segítene. Arra is fel szeretnénk hívni a figyelmet, hogy 2010-ben a magyar turizmus deviza bevétele 4.1 milliárd € volt, a devizabevételek és kiadások egyenlege pedig 2.2 milliárd €-t tett ki. Ennek nagyságrendje nem lebecsülendő, ha figyelembe vesszük azt, hogy a Magyar Növekedési Terv 60. oldalán leírtak szerint a magyar gazdaság export-import volumene 2011 I-VIII hónapokban 71.5 milliárd €, s ennek aktívuma 4.7 milliárd € volt.
3. Fentiek mellett nem értünk egyet azzal a megfogalmazással sem, hogy „a turizmus kevéssé exportorientált ágazat, csak néhány vállalatnak van export bevétele, így a 2010-es export bevétel aránya 2.2% volt”. Köztudott, hogy a turizmus devizatermelő „láthatatlan export” ágazatnak tekinthető, ahol a „beutazás az export, a kiutazás az import”. 2010-ben – a gazdasági válság mélypontján - a beutazásból származó bevétel meghaladta a 4 milliárd €-t, idén ez várhatóan növekszik. Azt is tudni kell, hogy a turizmus számos hazai szolgáltatást – közlekedést, kulturális eseményt, stb. -, mezőgazdasági terméket – gyümölcsöt, húst, bort, stb. – értékesít, azaz „exportál” a beutazó, a „hozzánk érkező” vendégeknek. Ezeknek a szolgáltatásoknak egy része nem is lenne exportálható, s az is megállapítható, hogy a turizmus által közvetített termékek – hazai termelésű élelmiszerek, stb. – lényegesen magasabb áron adhatók el, mint azok exportja esetén. A turizmus jelentős devizatermelése miatt közismert annak export jellege, még akkor is, ha a hazai adórendszer és közgazdasági gondolkodás azt nem ismeri el.
4. Meglepődve láttuk, hogy az anyag 83. oldalán felsorolják „a turizmus 20 legnagyobb hazai vállalatát”, s ezek kizárólag utazási irodák, melyek 2010 évi összesített forgalma 98.5 milliárd Ft volt. Bár elismerjük az utazási irodák fontosságát a hazai turizmusban, de szeretnénk megjegyezni, hogy ezek messze nem reprezentálják a hazai turizmust. A KSH adatai szerint a hazai turizmus teljes árbevétele 2010-ben 1.207 milliárd Ft volt. Ebből a kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele 234.4 milliárd Ft-ot, a szállodáké mintegy 210 milliárd Ft-ot tett ki. A hazai nagyobb szállodavállalatok – Accor, Danubius, Hunguest – 2010 évi árbevétele egyenként is lényegesen meghaladta a 10 milliárd Ft-ot. Emellett arra is felhívjuk a figyelmet, hogy az utazási irodák forgalmában jelentős arányt tesz ki a kiutazás, ami a be- és kiutazás egyenlege szempontjából negatív hatású.
5. Turizmusunk, ezen belül főként a szállodaipar az elmúlt évtizedekben jelentős volumenű külföldi tőkét vonzott, de ez a folyamat az utóbbi években sajnálatos módon lelassult. A világban általános a külföldi tőkebefektetés a szállodai beruházásoknál. Az így megvalósuló szállodafejlesztések nem csak tőkebefektetést jelentenek, hanem egyúttal új piacok, szegmensek bekapcsolását is eredményezik, növelik Magyarország nemzetközi elismertségét, s a multiplikátor hatáson keresztül segítik más ágazatok FDI- növelését, fejlődését. Az ágazat egészséges fejlődése érdekében szükség van külföldi befektetőkre, a nemzetközi szállodaláncok, valamint a hazai KKV-k intenzív jelenlétére és ezek harmóniájára.
6. Meggyőződésünk, hogy a turizmus megfelelő ágazati szabályozással, jobb feltételekkel, stratégiával, jobban finanszírozott, erőteljesebb marketing tevékenységgel, összefogással növekedési pályára állítható. Ezért is fontosnak tartjuk, hogy a beutazó turizmus mellett kiemelt figyelem forduljon a belföldi turizmusra, s ennek keretében lényegesnek tartottuk, tartjuk, hogy a SZÉP-kártya maximálisan támogassa a több napos belföldi pihenést, rekreációt.

A Magyar Növekedési Terv turizmussal foglalkozó részeivel, utalásaival kapcsolatban összességében javasoljuk a stratégia elkészítésének felgyorsítását, ismételt átgondolását a szakmai szervezetekkel való együttműködés alapján, annak figyelembe vételével, hogy a turizmus, ahogyan a Kormányprogram és az Új Széchenyi terv is megfogalmazta – egyik motorja lehet gazdasági növekedésünknek, a hazai foglalkoztatás javításának.

További egyeztetésekre az MSZÉSZ örömmel áll rendelkezésre.