Magyar Szállodaszövetség állásfoglalása az Új Széchenyi Terv turizmussal foglalkozó fejezetében megfogalmazottakról
Az MSZSZ az Új Széchenyi Tervben leírtak, illetve a Parlamentben a Turisztikai Konzultáción elhangzottak alapján a következőkben foglalja össze álláspontját az Új Széchenyi Terv vitaanyagával kapcsolatban:
1. Nagyon örülünk annak, hogy az Új Széchenyi Terv „Gyógyító Magyarország – Egészségipar” fejezetben olyan ambíciózus célokat fogalmaztak meg, hogy 10 év alatt + 350.000 új munkahely jöjjön létre ebben az ágazatban, s a turizmus GDP-hez való hozzájárulása 10 év alatt a duplájára emelkedjen.
2. Értjük az egészségturizmus fejlesztésének előtérbe állítását, hiszen ehhez hazánk adottságai kiemelkedőek, s a nemzetközi demográfiai trendek, életmódbeli változások a gyógy- és wellness turizmus iránti keresletet feltehetőleg növelik, amennyiben különleges, egyedi szolgáltatásokkal, versenyképes termékekkel jelenünk meg a hazai és nemzetközi piacon.
3. Egyetértünk azzal, hogy hatékony, professzionális keresletélénkítésre van szükség, de nem csak turizmusunk kb. ¼-ét adó egészségturizmus, hanem a turizmus minden ága (városlátogatás, kulturális turizmus, MICE, stb.) növekedésének beindításához. A belföldi kereslet ösztönzésére feltétlenül szükséges az üdülési csekk korábbi adómentességének visszaállítása, illetve a tervezett rekreációs kártya bevezetése, az OEP támogatások növelése. Fontos, hogy a rendszer párhuzamosan is jól működjön, nehogy az átmeneti időszakban adminisztrációs problémák miatt csökkenjen a kereslet. A nemzetközi piacon a turisztikailag sikeres országok gyakorlatát követve - a vendégéjszakák számában és a bevételekben mért kereslet megkívánt kétszámjegyű növelése érdekében - az eddigieknél lényegesen nagyobb ráfordítással és jobb hatékonysággal erősíteni kell a külpiaci promóciót is, javítani kell az országképet. Kifejezetten az egészségturizmus gyorsabb fejlődését segítheti elő a külföldi biztosítókkal való kapcsolatépítés. Ehhez európai szinten szükséges a magyar egészségügyi kormányzat és EU-s parlamenti képviselők lobbizása a határokon átnyúló egészségügyi szolgáltatások korlátainak felszámolása érdekében. A turisztikai kereslet növelése céljából roppant fontosnak tartjuk azt is, hogy a vendégvonzó események, rendezvények száma gyarapodjon a Fővárosban és vidéken egyaránt. Ehhez az önkormányzatok számára biztosítani kellene a regionális turizmusszervezéshez elengedhetetlen korábbi forrásokat.
4. Egyetértünk azzal, hogy a teljes adórendszer - beleértve az idegenforgalmi adót, szálláshelyi és vendéglátó ÁFÁ-t - felülvizsgálatra kerüljön. Az adóterhek EU-s átlaghoz való közelítése és csökkentése a turizmus versenyképességének jelentős növelését hozza majd magával. Látni kell azonban, hogy a Kormány eddigi adózással kapcsolatos intézkedései – a nyereségadó mérséklése 10 %-ra évi 500 millió Ft nyereségig, illetve a TV használati díjának eltörlése – bár örvendetesek, de a turisztikai vállalkozások, s különösen a szállodák jelenlegi problémáit nem oldják meg.
5. Összhangban a program kidolgozóival, egyetértünk azzal, hogy a jövőben nem kapacitásbővítésre, hanem elsősorban minőségfejlesztésre, egyedi kínálat és szolgáltatások megteremtésére van szükség. Különösen fontosnak tartanánk meglévő szállodák felújításának, korszerű energiahatékonysági rendszerek kiépítésének, az új szállodai minősítési rendszer – Hotelstars – követelményei teljesítésének támogatását. Ugyanakkor bárminemű szállodai kapacitásbővítés támogatása csak körültekintő mérlegelés, az adott régió szállodai keresleti-kínálati helyzetének értékelése alapján javasolt. Nem lehet nem figyelembe venni azt, hogyan alakult a magyarországi szállodákban az üzletmenet, a szállodai szobafoglaltság, az árbevétel az elmúlt években, illetve 2010 első félévében.
A Magyar Szállodaszövetség az Új Széchenyi Terv turizmussal kapcsolatos fejezetének részletes megfogalmazásánál a következőket javasolja még figyelembe venni:
1. Bár az egészségturizmus Magyarország turizmusának fontos része, de turizmusunknak sok más ága is van. A hazai turizmus dinamizálásához nem elég csak az egészségturizmus fejlődését preferálni. Foglalkozni kell a konferenciaturizmussal, Budapest, Balaton turizmusával, és a vidék turizmusfejlesztésével (beleértve a kiemelt regionális repülőtereket) is. Az egészségturizmus szerepét hazánk turizmusában a KSH adatai jól mutatják. Ezek szerint 2009 decemberében Magyarországon összesen 47.168 szállodai szoba volt. Ebből 6.283 működött gyógy- és 5.902 wellness szállodában. Ezek együtt a hazai szállodai kapacitás 25.8%-át tették ki. 2009-ben a hazai szállodákban összesen 7.213 ezer kül- és 5.743 ezer belföldi, együtt 12.956 ezer vendégéjszaka realizálódott. Ebből a gyógy- és wellness szállodákban megjelent 1.697 ezer külföldi – az összes külföldi vendégéjszaka 23.5%-a – s 2.420 ezer belföldi – az összes belföldi szállodai vendégéjszaka 42.1%-a – vendégéjszaka. Emellett az is nyilvánvaló, hogy ezekben a szállodákban nem kizárólag gyógyászati kezelés és wellness szolgáltatások miatt tartózkodnak vendégek. /konferenciák, szemináriumok, vállalati rendezvények stb./ A KSH felmérései szerint egyébként a hazánkba látogató összes külföldi 4.5%-a érkezik gyógy-wellness motiváció miatt.
A turizmus egyes szegmensei preferálásának eldöntésénél feltétlenül figyelembe kell venni a különféle motivációval érkezők átlagos költését. A KSH „A turizmus 2009. évi teljesítménye” című kiadványában található adatok szerint a gyógy- és egészségturisztikai céllal érkezők 16.300 forintot, az üzleti turizmusban résztvevők 28.400 forintot, a konferenciákon részt vevők átlagosan 31.500 forintot költenek naponta. Ezek a számok is igazolják a konferenciaturizmus fejlesztésének fontosságát.
Az Új Széchenyi Tervben megfogalmazottak szerint a gyógyvízen alapuló gyógyturizmus mellett kiemelkedő lehetőségeink vannak a fogászati kezelések, s a szépészeti sebészet terén. Nem vitatjuk a fogászati turizmus kiemelkedő eredményeit, de az ennek keretében elért bevételekre vonatkozó publikált adatok ellentmondásosak. A Turisztikai Konzultáción e tárgyban elhangzott előadáson évi 79 milliárd forintra becsülték ennek nagyságát, az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet ez év júliusi felmérése évi 32-50 milliárd forintra teszi az ebből származó bevételeket. Ugyanebben az anyagban a plasztikai sebészet, szülészet, nőgyógyászat révén elért bevételeket 3-5 milliárd forintra becsülték.
Fenti számok ellentmondásai alapján fontosnak tartanánk, hogy alapos tény- és adatfelmérés előzze meg a turizmus fejlesztési céljainak kidolgozását.
2. Meggyőződésünk, hogy a hazai turizmus fenntartható fejlődése beindításának alapja a kis- és közepes turisztikai vállalkozások, s ezek között a szállodák jövedelmezőségének javítása. Ehhez viszont a kereslet ösztönzése mellett a szabályozási környezet javítása szükséges. Ez elsősorban az ÁFA kulcsok és a bérjárulékok csökkentését jelenti. Ha ebben nem történik előrelépés, ha nem nő jelentősen a kereslet, nem képződnek új munkahelyek. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy nemzetközi szállodalánc nem jön – vagy legalábbis nem fektet be - gyógyhelyeinkre a jelenleg elérhető fajlagos mutatók, s ebből adódó jövedelmezőség mellett. Emiatt legfeljebb menedzsment-, vagy névhasználati szerződéseket kötnek, de ilyen megállapodások révén a remélt eredmények nem teljesülnek.
3. Szeretnénk felhívni arra a figyelmet, hogy Magyarországon működik Európa egyik legnagyobb gyógyszállodai kapacitást üzemeltető vállalata, a Danubius ZRt., amit 1972-ben alapítottak, éppen a hazai gyógyvízkincsen alapuló turizmus fejlesztésére. A Danubius ZRt ma már gyógyszállodákat üzemeltet Budapest, Hévíz, Sárvár, Bükfürdő mellett Csehországban, Szlovákiában, Romániában. A Danubius ZRt-hez hasonlóan a Hunguest Szállodaüzemeltető ZRt is egészségturizmusra specializálta szolgáltatásainak jelentős részét. Tekintettel e vállalatok több évtizedes tapasztalatára, az ott felhalmozódott, gyógyturizmussal kapcsolatos know-how-ra, javasoljuk a Danubius és a Hunguest Hotels ZRt bevonását az egészségturizmus fejlesztési programja részleteinek kidolgozásába.
4. Még arra szeretnénk a figyelmet felhívni, hogy álláspontunk szerint nem lehet a magyar turizmust növekedési pályára állítani Budapest turizmusának összefogáson alapuló, állami és önkormányzati támogatásokra is épülő fejlesztése, marketingjének jelentős növelése, néhány infrastrukturális fejlesztés (pl. a Belváros rehabilitációja, a Várban a volt Honvédelmi Minisztérium épületének újjáépítése, a Ferihegyi repülőtér és a Nyugati pályaudvar közötti gyorsvasút megépítése, a Szépművészeti Múzeum bővítésének gyorsítása, a Városliget rendezése, stb.) megvalósítása nélkül. 2010 júniusában Budapesten működött a hazai szállodai kapacitás 33,5%-a (16.995 szoba), az 5*-os szállodák 77,9%-a (3.669 szoba), a 4*-os szállodák 39,7 %-a (7.967 szoba). 2010 I. félévében a budapesti szállodák bruttó szobaárbevétele 25.096 millió forint volt, ami az összes hazai szálloda szobaárbevételének 53,3%-a volt. Jó hír, hogy a turizmus jelentős bővüléséhez Budapest már elegendő szállodai kapacitással rendelkezik. A Főváros turizmusának fejlődését nagyban segítené a nagykapacitású kongresszusi központ megépítése, amely hosszú évek óta húzódik, s amelynek hiánya nagy hátrányt jelent Budapest nemzetközi versenyképessége szempontjából.
5. Hasonlóképpen nem lehetséges a magyar turizmusban növekedést elérni, ha a Balaton, mint turisztikai régió komplex fejlesztésével a program nem számol. Bár a Balaton melletti gyógy- és wellness turizmust az Új Széchenyi Terv lefedi, de a Balaton mellett meghatározó a nyaraló-, jelentős a vitorlás-, a bor-, a konferencia-, a rendezvényturizmus, stb. is.
Mindezekre vonatkozóan a Balaton iránti keresletélénkítés marketingjének, az üdülőterület infrastrukturális és attrakció-, valamint programkínálata fejlesztésének - álláspontunk szerint - szerepelnie kellene a programban.
6. A 239/2009. Kormányrendelet szerint a különféle kereskedelmi szálláshelyek minősítését az egyes szakmai szövetségek végzik, ennek értelmében az MSZSZ fogja ellátni a szállodák kategorizálását. Az Új Széchenyi Tervben problémaként fogalmazódott meg, hogy a fenti kormányrendelet miatt megszűnik a gyógy- és wellness szállodák minősítése. Az MSZSZ - a korábbi szabályozás korszerűsítésével - vállalja a gyógy- és wellness szállodák szakmai minősítését, s ezzel megoldódik az, hogy a KSH adatszolgáltatásában az ilyen típusú szállodák adatai változatlanul elkülönítve megjelenhessenek.
7. A Magyar Szállodaszövetség javasolja, hogy készüljön egy új nemzeti turizmus-stratégia, amely a turizmus növekedési pályára állítására fókuszál. Ennek elkészítéséhez szakmai összefogásra van szükség, amihez az MSZSZ felajánlja együttműködését.
