Válságban a magyar szállodaipar
A KSH legfrissebb - 2008. I.-XI. havi - szállodákra vonatkozó adatai szerint 2008. november 30-án 44.618 szállodai szoba működött az országban, ami 1.753 szobával, 4%-kal több, mint egy évvel korábban. Az utóbbi évben különösen dinamikus volt a wellness szállodák kapacitásának bővülése, ezeknél 2.000-rel bővült a férőhelyek száma.
A kínálatbővüléssel nem tartott lépést a kereslet fejlődése. Ezt az mutatja, hogy a szállodai vendégéjszakák száma novemberben 7,1%-kal a múlt évi alatt volt, míg éves szinten a vendégéjszakák száma nem változott.
Fentiek következtében a szállodák szobafoglaltsága országos átlagban novemberben csupán 43% volt, 4,7%ponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A január-novemberi időszakban ugyanez a mutató 49,8%, 1%ponttal alacsonyabb a 2007. évinél.
A legjelentősebb visszaesés az 5 és a 4*-os szállodáknál mutatkozott. Az előbbieknél a novemberi szobafoglaltság a múlt évi 69,8%-ról 56,8%-ra, az I.-XI. havi pedig 70,1%-ról 62,4%-ra esett vissza.
A 4*-os hotelek novemberben 48,4%-ot értek el, ami 7,7%ponttal rosszabb, mint múlt év novemberében, az I.-XI. havi átlag pedig 56,1% volt, a múlt évi 57,9%-kal szemben.
A szállodai átlag szobaár 2008. I.-XI. hónapban bruttó 14.941 Ft volt, ami csupán 0,2%-kal haladja meg a múlt évit.
A REVPAR mutató (egy kiadható szobára jutó szobaárbevétel) 2008. I.-XI. hónapokban 7.435 Ft volt. Ez 1,8%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
Fentiekből jól látható, hogy a kínálat bővülése és a kereslet stagnálása következtében nőtt a szállodák közötti verseny. Emiatt a szállodák áraikat, árbevételeiket nem tudták a kívánt mértékben emelni. Fajlagos mutatóik, úgymint a szobafoglaltság, a REVPAR romlottak, illetve alig növekedtek.
A szállodai árbevételek kedvezőtlen alakulása mellett - a KSH adatai szerint - 106,3% volt a fogyasztói árindex a 2008. január-november közötti időszakban, azaz a költségek emelkedése messze túllépte a szállodai forgalom fejlődését. Egyes kiadások, mint pl. az energiaköltségek 30% feletti növekedése drasztikusan meghaladta az infláció mértékének változását. A szállodák energiaköltségei az elmúlt 3-4 éveben megduplázódtak. Emiatt a szállodák jövedelmezőségi helyzetének évek óta tartó romlása 2008-ban tovább folytatódott.
Ilyen körülmények mellett a szállodák - akár a minőség romlását is okozó - költségtakarékosságra kényszerülnek, ami az egész magyar turizmus versenyképességére negatívan hat.
Ezt támasztja alá az az ugyancsak KSH által publikált adat, amely szerint, bár a szálláshely-szolgáltatásban az elmúlt év során kapacitásbővülés ment végbe, a foglalkoztatottak száma 2008. november 30-án mégis csupán 28.000 fő volt, ami 5.000-rel kevesebb, mint egy évvel korábban.
Köztudott, hogy a nemzetközi pénzügyi és gazdasági recesszió negatív hatásainak egyik legjobban kitett ágazat a turizmus. A rendelkezésre álló adatok szerint 2008. augusztusában jelentkeztek először a visszaesés jelei, s az ősz-tél folyamán ezek egyre erősödtek az egész világon, s így Magyarországon is.
A novemberi számokhoz képest a decemberi rendelkezésre álló adatok további visszaesést mutatnak, illetve az előrejelzések szerint különösen kritikus helyzet vár a magyarországi szállodákra 2009. első felében.
A turizmus minden területén csökken a kereslet. Várhatóan a legnagyobb visszaesés az üzleti és MICE szegmensekben következik be a hazai és multinacionális vállalatok költségtakarékossági intézkedései miatt, ami különösen érzékenyen érinti a budapesti szállodákat. Természetesen az általános bizonytalanság, rossz közhangulat, a megszűnő munkahelyek számának növekedése csökkenteni fogja a beutazó és hazai szabadidő turizmust is.
A Magyar Szállodaszövetség úgy gondolja, hogy ebben a helyzetben kulcsfontosságú, hogy a szállodák működési körülményei ne romoljanak, azokat ne terheljék tovább magasabb elvonásokkal, s ne emelkedjen a jelenlegi - az Európai Unióban egyébként is kiemelkedően magas - 20%-os ÁFA.
Kérjük fentiekhez minden érdekelt támogatását.
