Kormányrendeletek a járványügyi készültség védelmi intézkedéseiről

407/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet a határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról

 

A Kormány az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 16. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 

1. § A Kormány Magyarország közrendjét és belső biztonságát fenyegető komoly veszély fennállása miatt az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 13. §-a alapján kihirdeti, hogy a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti teljes belső határon a határellenőrzést ideiglenesen visszaállítja.

 

(2) Ez a rendelet 2021. május 23-án hatályát veszti.


2021. évi I. törvény a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről*


A koronavírus-világjárvány idején a Kormány alapvető célja, hogy megvédje a magyar emberek életét és egészségét, valamint mérsékelje a gazdasági károkat és megőrizze a munkahelyeket. Ennek eléréséhez gyors és hatékony döntéshozatalra van szükség. Az elmúlt hónapok bebizonyították, hogy a korábban elfogadott rendkívüli és átmeneti jogi keretek jól szolgálták ezeket a célokat. Legfontosabb törekvésünk, hogy az ország mielőbb maga mögött hagyja a járvány időszakát, ezért a Kormány a veszélyhelyzetben alkotott rendeletei hatályának meghosszabbítására tesz javaslatot. A vonatkozó felhatalmazás megadására az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

 

1. § Ez a törvény az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése alapján a Kormány által, a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerinti, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírusvilágjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében kihirdetett veszélyhelyzettel (a továbbiakban: veszélyhelyzet) összefüggő sajátos szabályokat állapítja meg.

2. § (1) Az Országgyűlés az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése alapján felhatalmazza a Kormányt, hogy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kormányrendeletek hatályát e törvény hatályvesztéséig meghosszabbítsa.

 

(2) Az Országgyűlés e törvény hatályvesztését megelőzően az (1) bekezdés szerinti felhatalmazását visszavonhatja.

(3) Az Országgyűlés az e törvény hatálybalépéséig megalkotott, (1) bekezdés szerinti kormányrendeleteket megerősíti.

3. § A Kormány a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása érdekében az intézkedések hatályának fenntartásáig megtett intézkedésekről rendszeresen, az Országgyűlés ülésén – annak hiányában az Országgyűlés elnöke és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői részére – ad tájékoztatást.

5. § Ez a törvény a kihirdetése napján 23 órakor lép hatályba, és a kihirdetését követő 90. napon hatályát veszti.

 

* A törvényt az Országgyűlés a 2021. február 22-i ülésnapján fogadta el.


A Kormány 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében, a 2–4. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 

1. A veszélyhelyzet kihirdetése

1. § A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV koronavírusvilágjárvány (a továbbiakban: koronavírus-világjárvány) következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdet ki.

 

2. A koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításával összefüggő szabályok

2. § (1) A Kormány a koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításáért felelős kormánytagként a miniszterelnököt jelöli ki.

(2) A miniszterelnököt az (1) bekezdés szerinti feladatának ellátásában a járványügyi készültség során működő Operatív Törzs feladatairól szóló 286/2020. (VI. 17.) Korm. rendelettel létrehozott Operatív Törzs segíti.

 

3. § (1) A veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről külön kormányrendeletek rendelkeznek. (2) A Kormány a veszélyhelyzet fennállásának szükségességét folyamatosan felülvizsgálja.

(3) A Kormány az állampolgárok együttműködését kéri a veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedések végrehajtásában.


5. § Ez a rendelet 2021. február 8-án lép hatályba.


A Kormány 144/2021. (III. 27.) Korm. rendelete a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának első fokozatáról


2. A kettőmillió-ötszázezredik COVID-19 elleni oltóanyaggal történő védőoltás első dózisa beadásához kapcsolódó rendelkezések


2. § A kijárási tilalom időszaka az este 10 óra és reggel 5 óra közötti időszak.


3. § (1) A szolgáltatásokkal kapcsolatos ideiglenes védelmi intézkedések megszüntetésre kerülnek.


(2) A személyes megjelenést igénylő szolgáltatás céljára szolgáló helyiség vagy helyszín nem köteles zárva tartani.


(3) A személyes megjelenést igénylő szolgáltatás céljára szolgáló helyiségben vagy helyszínen – a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 3. §-ára figyelemmel – megengedett a szolgáltatás nyújtása és a szolgáltatás igénybe vétele.

4. § (1) Az üzletek kötelező zárva tartási időszaka az este 9.30 óra és reggel 5 óra közötti időszak.
(2) Reggel 5 óra és este 9.30 óra közötti időben – az e rendelet, valamint a védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról szóló 104/2021. (III. 5.) Korm. rendelet rendelkezéseire figyelemmel – megengedett az üzletekben tartózkodás és vásárlás.


5. § (1) Reggel 5 óra és este 9.30 óra között az üzlet – beleértve a védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról szóló 104/2021. (III. 5.) Korm. rendelet alapján kötelezően zárva tartó üzletet – az e rendeletben meghatározott ideiglenes védelmi intézkedések végrehajtása és betartása esetén tarthat nyitva.

(2) Az e rendeletben meghatározott ideiglenes védelmi intézkedések végrehajtását és betartását nem vállaló
a) üzletben az ott foglalkoztatottak kivételével tilos tartózkodni,
b) üzlet köteles zárva tartani.

(3) A vendéglátó üzletben való tartózkodás – az e rendelet hatálybalépésekor hatályos jogszabályi rendelkezések szerint, a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet szabályai értelmében – az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében, az ehhez szükséges időtartamig – megengedett. A vendéglátó üzlet e rendelet alkalmazásában nem minősül üzletnek.

(4) A tíz négyzetméteres vagy ennél kisebb vásárlótérrel rendelkező üzlet vásárlóterében az ott foglalkoztatottakon kívül egy időben egy vásárló tartózkodhat.

(5) A tíz négyzetmétert meghaladó vásárlótérrel rendelkező üzlet vásárlóterében az ott foglalkoztatottakon kívül egy időben legfeljebb átlagosan tíz négyzetméterenként egy vásárló tartózkodhat.

(6) Ha a vásárlótér négyzetméterben meghatározott területének egytizede nem egész szám, a kerekítés szabályát úgy kell alkalmazni, hogy a kapott értéket 0,5-től felfelé, ez alatt lefelé kell kerekíteni.

(7) Az üzlet üzemeltetője, illetve vezetője köteles az üzlet bejárata előtt – a nyitvatartási idő mellett – mindenki számára jól láthatóan kifüggeszteni, hogy a (4)–(6) bekezdés szerinti számítás eredményeként egy időben összesen hány fő vásárló tartózkodhat az üzlet vásárlóterében.

(8) A (2), valamint a (4)–(7) bekezdés szerinti ideiglenes védelmi intézkedés betartásáról
a) az üzlet üzemeltetője, illetve vezetője,
b) ha az üzlet bevásárlóközpont területén található, az üzlet üzemeltetője, illetve vezetője mellett a bevásárlóközpont üzemeltetője, illetve vezetője is köteles gondoskodni.

(9) Az üzlet üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni arról, hogy
a) a bejutásra várakozók – a közös háztartásban élők kivételével – egymástól 1,5 méteres távolságot folyamatosan tartsanak,
b) a vásárlók számára a kézfertőtlenítés lehetősége az üzlet vásárlóterében folyamatosan biztosított legyen,
c) az üzlet vásárlóterében a felületek fertőtlenítése folyamatos legyen, és
d) a bevásárláshoz használt eszközök (kocsi, kosár) fertőtlenítése folyamatosan megtörténjen.

(10) A (4), valamint az (5) bekezdés alkalmazásában
a) a 14. életévét be nem töltött kiskorút,
b) a 65. életévét meghaladott személy segítőjét és
c) a fogyatékossággal élő személy segítőjét nem kell figyelembe venni.


(11) Az olyan üzlet, amely nem rendelkezik vásárlótérrel, abban az esetben tarthat nyitva, ha az üzlet üzemeltetője, illetve vezetője gondoskodik arról, hogy a sorban álló várakozók – a közös háztartásban élők kivételével – egymástól 1,5 méteres távolságot folyamatosan tartsanak.

6. § (1) A Kormány felkéri a vásárlókat, hogy törekedjenek a távolságtartási szabály betartására, és az üzletekben csak a vásárláshoz elengedhetetlenül szükséges időtartamot töltsenek.
(2) A Kormány felkéri a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát és a népegészségügyi szerveket olyan további ajánlások kidolgozására, amelyek a járványügyi védekezést elősegítik.

7. § (1) A bevásárlóközpont üzleten, valamint a személyes megjelenést igénylő szolgáltatás céljára szolgáló helyiségen vagy helyszínen kívüli területén történő tartózkodás, közlekedés, továbbá az üzletek, valamint a személyes megjelenést igénylő szolgáltatás céljára szolgáló helyiségek vagy helyszínek előtti területen történő várakozás során – a közös háztartásban élők kivételével – mindenki köteles a másik embertől legalább 1,5 méter távolságot tartani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti védelmi intézkedés betartásáról a bevásárlóközpont üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni.

A belügyminiszter 1/2021. (IV. 6.) BM határozata a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának első fokozatáról szóló 144/2021. (III. 27.) Korm. rendelet 2. alcíme, 3. alcíme, 13. §-a és 14. §-a hatálybalépéséről

Megállapítom, hogy a kettőmillió-ötszázezredik COVID-19 elleni oltóanyaggal történő védőoltás első dózisa beadásának napja mint hatálybalépési feltétel 2021. április 6. napján bekövetkezett, ezáltal a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának első fokozatáról szóló 144/2021. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 11. § (2) bekezdése alapján az R. 2. alcíme, 3. alcíme, 13. §-a és 14. §-a hatálybalépésének naptári napja 2021. április 7-e, azaz kétezerhuszonegy április hetedik napja.

Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter


A maszkviselési és távolságtartási szabályok (484/2020 (XI.10.)

 

2. § Közterületen, illetve nyilvános helyen mindenki köteles más emberrel a szociális érintkezést – a közös háztartásban élők kivételével – a lehető legszűkebb személyi körre korlátozni, és a másik embertől lehetőség szerint legalább 1,5 méter távolságot tartani.

(2) A települések belterületén, az utcán és a közterületen – az e rendelet szerinti kivétellel – mindenki köteles orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot, illetve textil vagy más anyagból készült maszkot (a továbbiakban együtt: maszk) olyan módon viselni, hogy az az orrot és a szájat folyamatosan elfedje.

(3) A (2) bekezdés alól kivételt képez
a) a hatodik életévét be nem töltött kiskorú, valamint
b) az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal, illetve az autizmus spektrumzavarral élő személy.

 

3. § (1) A kijárási tilalmon kívüli időben az egyéni szabadidős sporttevékenység külterületen, valamint a települések belterületén – lehetőség szerint a zöldterületeken – egyedül vagy ugyanazon háztartásban élőkkel közösen folytatható, azzal, hogy másoktól legalább 1,5 méter távolságot kell tartani.
(2) Az egyéni szabadidős sporttevékenység során nem kell a maszkot viselni.
(3) A külterületen, illetve a települések belterületén található parkok, arborétumok és erdők nyitva maradnak, azok az e rendelet hatálybalépésekor hatályos jogszabályi rendelkezések szerint látogathatóak.

 

28. § E rendelet rendelkezéseit 2021. április 19-ig lehet alkalmazni.


A rendezvényekre vonatkozó védelmi intézkedések (484/2020 (XI.10.)


5. § (1) Tilosa 6. § szerinti kivétellelrendezvényt, valamint gyűlést szervezni, illetve tartani.


(2) Rendezvény helyszínén – a 6. § szerinti kivétellel – a rendezvény helyszínétől függetlenül tilos tartózkodni. Gyűlés helyszínén tartózkodni tilos.

(3) Ezen alcím alkalmazásában rendezvény különösen
a) a rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, valamint nem nyilvános, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó esemény,
b) a kulturális esemény,
c) a sportesemény,
d) a magánrendezvény, valamint
e) a karácsonyi vásár.


(4) Ezen alcím alkalmazásában a vallási közösségek szertartása – a házasságkötés, valamint a temetés kivételével – nem minősül rendezvénynek. A szertartás megtartásáról a vallási közösség dönt.


(5) Ezen alcím alkalmazásában az online módon közvetített kulturális esemény vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás nem minősül rendezvénynek, ha a kulturális esemény vagy az élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás helyszínén kizárólag a fellépők és a lebonyolításhoz elengedhetetlenül szükséges technikai személyzet tartózkodik.


6. § (1) A sportrendezvényen nézőként tartózkodni tilos.
(2) A sportrendezvény nézők nélkül, zárt körülmények között megtartható.
(3) A családi esemény vagy a magánrendezvény – a házasságkötés és a temetés kivételével – abban az esetben tartható meg, ha azon az egy időben jelenlévők száma nem haladja meg a tíz főt.
(4) A temetésen jelenlévők száma nem haladhatja meg az ötven főt.
(5) A házasságkötésnél kizárólag
a) a szertartás vezetője, illetve az anyakönyvezető,
b) a házasulók,
c) a házasulók tanúi,
d) a házasulók szülei, nagyszülei,
e) a házasulók testvérei és
f ) a házasulók gyermekei lehetnek jelen.


7. § Az 5. § és a 6. § szerinti védelmi intézkedések betartatásáról a rendezvény szervezője, illetve a rendezvény helyszínéül szolgáló intézmény vagy helyiség üzemeltetője köteles gondoskodni.

 

28. § E rendelet rendelkezéseit 2021. április 19-ig lehet alkalmazni.


A vendéglátó üzletekre vonatkozó védelmi intézkedések (484/2020 (XI.10.)


8. § (1) Vendéglátó üzletben
a) az ott foglalkoztatottak kivételével és
b) a (2) bekezdés szerinti kivétellel tilos tartózkodni.


(2) Vendéglátó üzletben való tartózkodás – az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében – az ehhez szükséges időtartamig megengedett.


(3) Az (1) és (2) bekezdést nem kell alkalmazni
a) a munkahelyi étteremre, illetve büfére,
b) a szálláshelyen található étteremre, illetve bárra, ha ott kizárólag a szálláshely vendégét szolgálják ki,
c) a köznevelési intézmény, valamint a szakképző intézmény (a továbbiakban együtt: nevelési, oktatási intézmény) menzájára, valamint büféjére, ha ott kizárólag a nevelési, oktatási intézmény dolgozóját, illetve
a nevelési, oktatási intézmény tanulóját szolgálják ki,
d) az egészségügyi intézményben található étteremre, illetve büfére.

 

28. § E rendelet rendelkezéseit 2021. április 19-ig lehet alkalmazni.


A szálláshelyekre vonatkozó védelmi intézkedések (484/2020 (XI.10.)

 

10. § (1) A szálláshelyen – e rendelet szerinti kivétellel – tilos tartózkodni.
(2) A szálláshelyen az ott foglalkoztatottak számára megengedett a tartózkodás.
(3) A szálláshelyen az üzleti, gazdasági, továbbá oktatási tevékenység céljából érkező személyek tartózkodása megengedett.
(4) A szálláshelyen a Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi szervek állományába tartozó, szolgálati feladatok ellátása érdekében elhelyezett személyek, továbbá a kirendelt egészségügyi dolgozók tartózkodása megengedett.

 

12. § (1) Az e rendeletben meghatározott kivétellel tilos

a) az előadó-művészet valamennyi ágának fellépése céljából megtartott eseménynek, függetlenül annak nyilvánosságától (így különösen színház, tánc-, zeneművészet, cirkusz),

b) a mozinak,

c) az edző- és fitneszteremnek,

d) az uszodának,

e) a közfürdőnek,

f) a jégpályának,

g) az állatkertnek, a vadasparknak,

h) a kalandparknak, a vidámparknak,

i) a játszóháznak és

j) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvényben meghatározott

ja) muzeális intézménynek,

jb) nyilvános könyvtári ellátást biztosító intézménynek,

jc) kép- és hangarchívumnak,

jd) közművelődési intézménynek,

je) közösségi színtérnek és

jf) integrált kulturális intézménynek

jg) játékkaszinónak, illetve a kártyateremnek

a látogatása és e helyszíneken - az ott foglalkoztatottak kivételével - a tartózkodás.

 

28. § E rendelet rendelkezéseit 2021. április 19-ig lehet alkalmazni.


A szabadidős létesítményekre vonatkozó védelmi intézkedések (484/2020 (XI.10.)

 

12. § (1) Az e rendeletben meghatározott kivétellel tilos

a) az előadó-művészet valamennyi ágának fellépése céljából megtartott eseménynek, függetlenül annak nyilvánosságától (így különösen színház, tánc-, zeneművészet, cirkusz),

b) a mozinak,

c) az edző- és fitneszteremnek,

d) az uszodának,

e) a közfürdőnek,

f) a jégpályának,

g) az állatkertnek, a vadasparknak,

h) a kalandparknak, a vidámparknak,

i) a játszóháznak és

j) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvényben meghatározott

ja) muzeális intézménynek,

jb) nyilvános könyvtári ellátást biztosító intézménynek,

jc) kép- és hangarchívumnak,

jd) közművelődési intézménynek,

je) közösségi színtérnek és

jf) integrált kulturális intézménynek

jg) a játékkaszinónak, illetve a kártyateremnek

a látogatása és e helyszíneken - az ott foglalkoztatottak kivételével - a tartózkodás.

(2) A szálláshelyen - a 10. § (3) és (4) bekezdése szerint - jogszerűen tartózkodó vendég a szálláshelyen található (1) bekezdés szerinti helyszíneket nem látogathatja.

(3) A szálláshelyen kialakított (1) bekezdés szerinti helyszíneket a szálláshely üzemeltetője köteles zárva tartani.

(4) A jégpályák, az uszodák, az edző- és fitnesztermek és a sportlétesítmények a sportról szóló törvény szerint versenyszerűen sportolók számára edzésen vagy sportrendezvényen való részvétel céljából látogathatóak.

(5) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti intézmény
a) a felnőttképzésről szóló törvény vagy
b) a szakképzésről szóló törvény
szerinti képzés megtartása céljából látogatható, ott a képzés időtartama alatt a képzésen résztvevők és az oktatók tartózkodása megengedett.

13. § A 12. § szerinti védelmi intézkedés betartatásáról a 12. § (1) bekezdése szerinti helyszínek üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni.

 

28. § E rendelet rendelkezéseit 2021. április 19-ig lehet alkalmazni.

 


 

408/2020. (VIII.30.) korm. rendelet

5/A. A gazdasági, illetve üzleti célú utazásra vonatkozó rendelkezések
9/A. § (1) A magyar állampolgár Magyarországról történő gazdasági vagy üzleti célú kiutazást követően Magyarország területére – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – a magyar állampolgárok Magyarországra történő belépésének szabályai alcímben foglalt szabályok szerint léphet be.
(2) Ha Magyarországról
a) az Európai Unió tagállamába,
b) az a) ponton kívül, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államba,
c) az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állammal azonos jogállású államba,
d) európai uniós tagjelölt államba,
e) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságába vagy
f ) az a)–e) ponton kívüli a külpolitikáért felelős miniszter által – a határrendészetért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben meghatározott államból történő kiutazás célja olyan gazdasági vagy üzleti célú tevékenység, amelynek tényét a magyar állampolgár Magyarországra történő visszautazásakor igazolja, a magyar állampolgár a kiutazást követően Magyarország területére korlátozás nélkül beléphet.
(3) Ha a magyar állampolgár Magyarországra történő belépése során a (2) bekezdés szerinti indok igazolásának hitelességével kapcsolatban kétség merül fel, a 2–4. § szerint kell eljárni.
9/B. § (1) A nem magyar állampolgár gazdasági vagy üzleti célból Magyarország területére – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – a magyar állampolgársággal nem rendelkezők Magyarországra történő belépésének szabályai alcímben foglalt szabályok szerint léphet be.
(2) Ha 9/A. § (2) bekezdése szerinti államból a 9/A. § (2) bekezdése szerinti
a) állam állampolgára vagy
b) államban 90 napot meghaladó tartózkodásra jogosult személy Magyarországra történő beutazása gazdasági vagy üzleti célú tevékenység, amelynek tényét az a) vagy b) pont szerinti személy Magyarország területére történő belépéskor igazolja, Magyarország területére korlátozás nélkül beléphet.
(3) Ha a nem magyar állampolgár Magyarországra történő belépése során a (2) bekezdés szerinti indok igazolásának hitelességével kapcsolatban kétség merül fel, az 5–7. § szerint kell eljárni.

6/A.  Az üzleti, illetve gazdasági célú utazásra vonatkozó rendelkezések

10/A. §  (1) Ha a Magyarországról történő kiutazás célja olyan üzleti vagy gazdasági célú tevékenység, amelynek tényét a magyar állampolgár Magyarországra történő visszautazásakor igazolja, a magyar állampolgár a kiutazást követően Magyarország területére korlátozás nélkül beléphet.
(...)
10/B. §  (1) Ha a Magyarországra történő beutazás üzleti vagy gazdasági célú tevékenység,
amelynek tényét a nem magyar állampolgár Magyarország területére történő belépéskor igazolja, Magyarország területére korlátozás nélkül beléphet.


498/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet egyes, a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó gazdasági szabályokról


2/A. § 2021. január 1. napjától a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig

a) a turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezettet nem terheli turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség, erre az időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulást nem kell megállapítania, bevallania és megfizetnie,

b) az ebben az időszakban eltöltött vendégéjszaka utáni idegenforgalmi adót az adó alanyának nem kell megfizetnie, az adó beszedésére kötelezettnek nem kell beszednie, befizetnie, a megállapított, de be nem szedett adót azonban – kivéve, ha annak összege nulla – be kell vallania az adóhatósághoz.”

 

A rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja (A kormányrendeletek hatálya 2021. május 23-ig hosszabbítható, de az Országgyűlés ennél korábban is visszavonhatja felhatalmazását.).


A 2020. évi CVII. törvény a hiteltörlesztési moratórium meghosszabbításáról


II. FEJEZET: HITELFELMONDÁSI TILALOM

4. § E Fejezet rendelkezéseit azon adósra vonatkozóan kell alkalmazni, aki a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből (a továbbiakban együtt: szerződés) eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségét fizetési képességének meggyengülése következtében nem tudja határidőben teljesíteni és nem tartozik a III. Fejezet és IV. Fejezet hatálya alá.

5. § (1) A hitelező az adóssal kötött szerződést az adós tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége nem teljesítése miatt 2021. június 30. napjáig felmondással nem szüntetheti meg (a továbbiakban: hitelfelmondási tilalom).

(2) Az (1) bekezdés szerinti időszakban a hitelező és az adós egyeztetést folytat a szerződésben rögzített kondíciók újratárgyalásáról annak érdekében, hogy az adós fizetőképessége helyreálljon. A hitelező és az adós a közös megegyezéssel megállapított feltételekkel, így különösen a tőke-, kamat- és díjfizetési kötelezettség mértékével és teljesítésének esedékességével módosítja a hitelszerződést. A módosult szerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes.

(3) A szerződés teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket - ide értve a garanciaszerződést, illetve a garanciavállaló nyilatkozatot - is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti időszakban nem jön létre a hitelező és az adós között új szerződés, a hitelfelmondási tilalom külön intézkedés nélkül megszűnik.

 

III. FEJEZET: AZ EGYES KIEMELT TÁRSADALMI CSOPORTOK HELYZETÉNEK STABILIZÁLÁSÁT SZOLGÁLÓ HITELTÖRLESZTÉSI MORATÓRIUM

 

7. § (1) Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége a (2) bekezdésben meghatározott időpontig akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (a továbbiakban: fizetési moratórium). A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen. *

(2) A fizetési moratórium 2021. június 30. napjáig tart.

(3) Adóstársak esetén elegendő, ha az egyik adóstárs minősül az e Fejezet szerinti adósnak.

(4) A szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. A fizetési moratórium fennállása alatt lejáró szerződés 2021. június 30. napjáig meghosszabbodik.

(5) A szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket - ide értve a garanciaszerződést, illetve a garanciavállaló nyilatkozatot - is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.

13. § (1) E Fejezet alkalmazásában - a 19. §-ban foglaltaktól függetlenül - adósnak minősül a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényben meghatározott eljárások alatt álló adós, valamint az adós hiteltörlesztési kötelezettségeiért helytállni köteles személy is.

(2) A fizetési moratórium kiterjed a főhitelező részére fizetendő minimális törlesztőrészlet megfizetésére, a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, bírósági adósságrendezési egyezségben, valamint a bírósági adósságtörlesztési végzésben megállapításra kerülő vagy megállapított, a 7. § (1) bekezdésében felsorolt, hitelviszonyból származó fizetési kötelezettségek teljesítésére is, a 2021. január 1. napja után esedékessé váló törlesztési részletekre vonatkozóan.

 


A Kormány 52/2021. (II. 9.) Korm. rendelete a bérleti díj-fizetési mentességről


1. § (1) E rendelet hatálya nem terjed ki

a) a munkahelyi étterem, illetve büfé,

b) a szálláshelyen található étterem, illetve bár,

c) a köznevelési intézmény, valamint a szakképző intézmény menzája, valamint büféje,

d) az egészségügyi intézményben található étterem, illetve büféüzemeltetőjére.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, illetve a Magyar Nemzeti Bank többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságra.

 

2. A bérletidíj-fizetési mentesség

2. § (1) A bérbeadó a bérleti díj 2021. február, március, április, május és június hónapokra eső részét nem követelheti a bérlőtőla) az állam vagy a helyi önkormányzat, valamintb) az állam vagy a helyi önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságtulajdonában lévő – (2) bekezdés szerinti – helyiség tekintetében fennálló bérleti szerződés alapján.(2) Az (1) bekezdés alapján azon helyiség tekintetében nem követelheti a bérbeadó a bérleti díjat, amely esetében a bérleti szerződés – az 1–25. pont szerinti tevékenységre vonatkozóan – e rendelet hatálybalépését megelőzően létrejött, és amelyben a bérlő 2020. november 4. napján

1. éttermi, mozgó vendéglátás,

2. rendezvényi étkeztetés,

3. italszolgáltatás,

4. filmvetítés,

5. konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése,

6. sport és szabadidős képzés,

7. előadó-művészet,

8. előadó-művészetet kiegészítő,

9. művészeti létesítmények működtetése,

10. múzeumi tevékenység,

11. növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése,

12. sportlétesítmény működtetése,

13. sportegyesületi,

14. testedzési szolgáltatás,

15. egyéb sporttevékenység,

16. vidámparki, szórakoztatóparki,

17. fizikai közérzetet javító szolgáltatás,

18. egyéb szórakoztatás, szabadidős,

19. szállodai szolgáltatás,

20. üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás,

21. kempingszolgáltatás,

22. egyéb szálláshely szolgáltatás,

23. utazásközvetítés,

24. utazásszervezés vagy

25. egyéb szárazföldi személyszállítástevékenységet végzett.

 

 

(3) A (2) bekezdés 17. pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az (1) bekezdés szerinti rendelkezés, ha a tevékenységet végző megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak.


(4) A (2) bekezdés 25. pontja szerinti tevékenységet végzőre – amennyiben a személyszállítási tevékenység végzése céljából az (1) bekezdés szerinti helyiséget bérel – akkor terjed ki az (1) bekezdés szerinti rendelkezés, haa) nem a személyszállítási szolgáltatásról szóló 2012. évi XLI. törvény szerinti közszolgáltatási kötelezettség ellátását célzó közlekedési szolgáltatást végez, ésb) a tevékenységet végző rendelkezik a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet szerinti közúti személyszállítási engedéllyel.


(5) A (2) bekezdésnek megfelelő helyiség tekintetében fennálló bérleti szerződés alapján e rendelet hatálybalépése előtt az (1) bekezdés szerinti időszakra már megfizetett bérleti díjat 2021. március 15. napjáig a bérbeadó köteles a bérlőnek visszafizetni.

 

A rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja (A kormányrendeletek hatálya 2021. május 23-ig hosszabbítható, de az Országgyűlés ennél korábban is visszavonhatja felhatalmazását.).

 


ADÓFIZETÉSI KEDVEZMÉNY

485/2020 (XI.10) Korm. rendelet a 86/2021. (II. 27.) Korm. rendelet módosításaival

 

1. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény alapján fennálló szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget az 5. § (4) bekezdése szerinti hónapra vonatkozóan nem kell teljesítenie az 5. § (1) bekezdése szerinti tényleges főtevékenységet folytató kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében.

2. § Nem keletkezik a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény vagy a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 128. §-a szerinti szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége az 5. § (1) bekezdése szerinti tényleges főtevékenységet folytató hozzájárulás fizetésre kötelezettnek az 5. § (4) bekezdése szerinti hónapra.

3. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerint rehabilitációs hozzájárulás fizetésre kötelezett 5. § (1) bekezdése szerinti kifizető 2020. évben két hónapra, 2021. évben négy hónapra arányosan jutó hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól mentesül, azzal, hogy a rehabilitációs hozzájárulásra a fizetésre kötelezett a 2020. évben további előleget és a 2021. év első negyedévére előleget nem fizet.

4. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szerinti kisvállalati adóalany, e tevékenységével összefüggésben az 5. § (4) bekezdése szerinti időszakra történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét.

5. § (1) Az 1-4. § szerinti adókedvezményekre a tényleges főtevékenységeként

1. Éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610) tevékenységet,

2. Rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621) tevékenységet,

3. Italszolgáltatás (TEÁOR 5630) tevékenységet,

4. Filmvetítés (TEÁOR 5914) tevékenységet,

5. Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR 8230) tevékenységet,

6. Sport és szabadidős képzés (TEÁOR 8551) tevékenységet

7. Előadó-művészet (TEÁOR 9001) tevékenységet,

8. Előadó-művészetet kiegészítő (TEÁOR 9002) tevékenységet,

9. Művészeti létesítmények működtetése (TEÁOR 9004) tevékenységet,

10. Múzeumi tevékenység (TEÁOR 9102) tevékenységet,

11. Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 9104) tevékenységet,

12. Sportlétesítmény működtetése (TEÁOR 9311) tevékenységet,

13. Sportegyesületi tevékenységet (TEÁOR 9312),

14. Testedzési szolgáltatás (TEÁOR 9313) tevékenységet,

15. Egyéb sporttevékenység (TEÁOR 9319) tevékenységet,

16. Vidámparki, szórakoztatóparki (TEÁOR 9321) tevékenységet,

17. Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604) tevékenységet,

18. M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenységet (TEÁOR 9329),

19. Szállodai szolgáltatás (TEÁOR 5510) tevékenységet,

20. Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 5520) tevékenységet,

21. Kempingszolgáltatás (TEÁOR 5530) tevékenységet,

22. Egyéb szálláshely szolgáltatás (TEÁOR 5590) tevékenységet,

23. Utazásközvetítés (TEÁOR 7911) tevékenységet vagy

24. Utazásszervezés (TEÁOR 7912) tevékenységet

(...)

folytató kifizető jogosult.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kifizetőt 2020. év november és december hónapjára, valamint 2021. év január, február, március és április hónapjára illeti meg az 1-4. § szerinti kedvezmény.

6. § (1) Az 1. alcímben foglalt kedvezmények igénybevételének feltétele, hogy a kifizető az e rendelet hatálybalépésekor már fennálló munkaszerződés szerinti munkabér fizetési kötelezettségének eleget tesz, és a munkaszerződéseket a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 64. § (1) bekezdése szerinti felmondással nem szünteti meg az 5. § (4) bekezdése szerinti időszakban.

(2) Az 1-5. §-okban foglalt mentesség igénybevételének feltétele, hogy

a) a kifizető a munkavállalót a veszélyhelyzetre való tekintettel elbocsájtotta volna,

b) a kifizető a mentesség iránti igényét bejelenti az adóhatósághoz.

 

(3) A támogatás az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19- járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című, 2020. március 19-i, C(2020) 1863 final számú európai bizottsági közlemény [módosította: C(2020) 2215 számú közlemény, 2020. április 3., C(2020) 3156 számú közlemény, 2020. május 8., C(2020) 4509 számú közlemény, 2020. június 29., C(2020) 7127 számú közlemény, 2020. október 13.] (a továbbiakban: átmeneti közlemény) 3. 10. szakasza szerinti támogatást tartalmaz.

 

(4) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás halmozható más helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó, az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti állami támogatásnak nem minősülő általános foglalkoztatás-támogatási intézkedéssel és az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami támogatással, feltéve, hogy az ily módon halmozott támogatás a munkáltató tekintetében nem haladja meg az érintett munkavállalók bérköltségeinek 100%-át.

 

(5) A támogatással kapcsolatos minden iratot a támogatási döntést követő tíz évig meg kell őrizni.


BÉRTÁMOGATÁS IGÉNYBEVÉTELE

485/2020 (XI.10) Korm. rendelet a 86/2021. (II. 27.) Korm. rendelet módosításaival

(fenti TEÁOR kódok alapján)


14. § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti és a munkaerőpiaci program szerinti személyek az ezen alcím szerinti rendelkezéseket alkalmazhatják.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatást nyújtó a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti munkaadó részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy bruttó munkabére ötven százalékának megfelelő összegű, munkaerőpiaci program szerinti támogatás nyújtható, amennyiben

a) a munkaadó vállalja, hogy a támogatás időtartamának utolsó napját követő hónap végéig felmondással, vagy közös megegyezéssel a munkavállaló jogviszonyát nem szünteti meg, és

b) a munkaadó a munkavállaló részére a munkabért megfizeti.

(3) A munkaadó a támogatás iránti kérelmét a munkaadó székhelye, illetve telephelye szerinti főváros és megyei kormányhivatalhoz nyújtja be.

(4) A főváros és megyei kormányhivatal nyolc munkanapon belül határozatban dönt.

(4a) Ha a határozattal megállapított támogatásra a munkaadó bármely okból már nem vagy nem teljes egészében jogosult, azt – a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint – haladéktalanul be kell jelentenie a határozatot hozó fővárosi és megyei kormányhivatalnak

(5) A támogatás legfeljebb 2020. év november és december hónapjára, valamint 2021. év január, február és március hónapjára nyújtható. A támogatás, illetve az arányos támogatás a munkáltató részére a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint támogatási előlegként kerül folyósításra.

(5a) A munkaadó a támogatás időtartamának utolsó napját követő második hónap végéig – a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint – igazolja, hogy a részére folyósított támogatásra jogosult volt. Amennyiben ezen időpontig a munkaadó nem vagy csak részben igazolja a támogatásra való jogosultságát, a részére folyósított támogatás azon részét, amelyet jogosulatlanul vett igénybe, vissza kell fizetnie.

(5b) Ha a munkaadó a fővárosi és megyei kormányhivatal által megállapított visszafizetési kötelezettségének a visszafizetési kötelezettség megállapításától számított harmincadik napig eleget tesz, részére további, a visszafizetési kötelezettséghez kapcsolódó szankció nem kerül megállapításra.

(6) A támogatásra az Flt. és a végrehajtási rendeleteinek szabályait a jelen alcímben és a munkaerőpiaci programban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(7) A támogatás a XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet, 2. Nemzeti Foglalkoztatási Alap cím, 15. Munkahely-megtartási program alcímből nyújtható.

(7a) Az e § szerinti támogatás a 2021. évben a XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet, 4. Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap cím, 15. Munkahely-megtartási program alcímből nyújtható. Ezen előirányzat teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzat összegétől

(8) A támogatás az átmeneti közlemény 3. 10. szakasza szerinti támogatást tartalmaz.

(9) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás halmozható más helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó, az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami támogatásnak nem minősülő általános foglalkoztatás-támogatási intézkedéssel, és az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami támogatással, feltéve, hogy az ily módon halmozott támogatás a munkáltató tekintetében nem haladja meg az érintett munkavállalók bérköltségeinek 100%-át.

(10) A támogatással kapcsolatos minden iratot a támogatási döntést követő tíz évig meg kell őrizni.

15. § Ez a rendelet 2020. november 11. napján lép hatályba.

16.§ A 3. alcím szerinti bértámogatás a 14.  § (5) bekezdése  szerinti  teljes  időtartamra  külön  kérelem  benyújtása  nélkül – a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint – meghosszabbodik azon munkaadó esetében, aki

a) a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 571/2020.  (XII.  9.)  Korm.  rendelet  hatálybalépése  előtt  nyújtott  be  kérelmet,  a  kérelemben  foglalt  munkavállalója  vonatkozásában, és

b)  a  fővárosi  és  megyei  kormányhivatalnál  2020.  december  31.  napjáig  nem  nyilatkozik  arról,  hogy  nem  kívánja  a kérelemben foglalt munkavállalója tekintetében a teljes időtartamra igénybe venni a támogatást.

 

17. § A 3. alcím szerinti bértámogatás a 14. § (5) bekezdése szerinti teljes időtartamra külön kérelem benyújtása nélkül – a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint – meghosszabbodik azon munkaadó esetében, aki
a) a veszélyhelyzet ideje alatt az egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 32/2021. (I. 29.) Korm. rendelet hatálybalépése előtt nyújtott be kérelmet, a kérelemben foglalt munkavállalója vonatkozásában, és
b) a fővárosi és megyei kormányhivatalnál 2021. február 8. napjáig nem nyilatkozik arról, hogy nem kívánja
a kérelemben foglalt munkavállalója tekintetében a teljes időtartamra igénybe venni a támogatást.

17/A. § A 3. alcím szerinti bértámogatás a 14. § (5) bekezdése szerinti teljes időtartamra külön kérelem benyújtása nélkül – a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint – meghosszabbodik azon munkaadó esetében, aki
a) a veszélyhelyzet ideje alatt az egyes veszélyhelyzeti kormányrendeletek módosításáról szóló 86/2021. (II. 27.) Korm. rendelet hatálybalépése előtt nyújtott be kérelmet, a kérelemben foglalt munkavállalója vonatkozásában, és
b) a fővárosi és megyei kormányhivatalnál 2021. március 5. napjáig nem nyilatkozik arról, hogy nem kívánja a kérelemben foglalt munkavállalója tekintetében a teljes időtartamra igénybe venni a támogatást.

 

17/B. § A 3. alcím szerinti bértámogatás a 14. § (5) bekezdése és a 19. § szerinti teljes időtartamra külön kérelem benyújtása nélkül – a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint – meghosszabbodik azon munkaadó esetében, aki
a) a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 147/2021. (III. 27.) Korm. rendelet hatálybalépése előtt nyújtott be kérelmet, a kérelemben foglalt munkavállalója vonatkozásában, és
b) a fővárosi és megyei kormányhivatalnál 2021. április 6. napjáig nem nyilatkozik arról, hogy nem kívánja a kérelemben foglalt munkavállalója tekintetében a teljes időtartamra igénybe venni a támogatást.

18. § A fővárosi és megyei kormányhivatalok által 3. alcím szerinti határozattal már megítélt bértámogatást – a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint – támogatási előlegként kell a munkaadó részére folyósítani.

19. § Az 5. § (4) bekezdésétől és a 14. § (5) bekezdésétől eltérően az 5. § (1) bekezdés 26-56. pontja szerinti tevékenységet folytató kifizető az 1. alcím szerinti adófizetési kedvezményre és a 3. alcím szerinti bértámogatásra 2021. év március és április hónap tekintetében jogosult.



150/2021. (III. 27.) Korm. rendelet a Széchenyi Pihenő Kártya felhasználásának veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályainak újbóli bevezetéséről


1. § A veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig a pénzforgalmi szolgáltató a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként átutalt, fel nem használt pénzeszköz erejéig és annak terhére a munkavállalóval szemben a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet szerinti díjat nem számíthatja fel.

2. § A pénzforgalmi szolgáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül tájékoztatja a kártyabirtokost arról, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő 61. naptól kezdve milyen mértékű díjat számít fel a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként átutalt, fel nem használt pénzeszközre.

3. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 4. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

4. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.

(2) Ez a rendelet 2021. május 23-án hatályát veszti.

 

A Kormány 178/2021. (IV. 15.) Korm. rendelete a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet módosításáról

Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet a következő 22. §-sal egészül ki:

„22. § 2021. december 31-ig az Szja tv. 71. § (1) bekezdése alapján béren kívüli juttatásként az egyes alszámlákra utalt Széchenyi Pihenő Kártya juttatást a szolgáltató a Széchenyi Pihenő Kártya elfogadói szerződésétől eltérően az 5. § (1) bekezdése szerinti eredeti alszámlánál meghatározott tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás ellenértékének megfizetésére egy másik alszámlán lévő egyenleget is elfogadhatja, valamint a kártyabirtokos az egyes alszámlákon lévő pénzeszközt a 3. § (2) bekezdésétől eltérően az 5. § (1) bekezdése szerinti másik alszámlánál meghatározott szolgáltatás ellenértékének megfizetésére is – ide nem értve a szolgáltatás közvetítését – felhasználhatja.”

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 10. napon lép hatályba (megjegyzés: 2021. április 25-én).

Foglaljon szobát tagszállodáinkban!

Tovább

455

Szálloda

39.244

Szállodai szoba