Kormányrendeletek a járványügyi készültség védelmi intézkedéseiről

484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedésekről


Tartalmazza a:

  • 144/2021. (III. 27.) Korm. rendelet - a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának első fokozatáról
  • 175/2021. (IV. 15.) Korm. rendelet - A védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának második fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról
  • 194/2021. (IV. 26.) Korm. rendelete a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának harmadik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról
  • 233/2021. (V. 6.) Korm. rendelete a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának negyedik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról
  • 264/2021. (V. 21.) Korm. rendelete a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának ötödik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról

szóló módosításokat.

 

1/A. A védettségi igazolvány használatának és a jogosultság igazolásának általános szabályai


2/A. § (1) E rendelet alkalmazásában koronavírus ellen védett személy az, aki ezt a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti hatósági igazolvány (a továbbiakban: védettségi igazolvány) bemutatásával igazolja.

(2) Ha az e rendelet szerinti valamely jog a koronavírus elleni védettség esetén gyakorolható, az e jogot gyakorolni szándékozó személy a jog gyakorlására való jogosultság igazolása érdekében felhívható a védettségi igazolvány védettséget igazoló módon történő bemutatására.

 

(3) Ha az e rendelet szerinti valamely jog a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy által gyakorolható, az e jogot gyakorolni szándékozó hatodik életévét betöltött személy életkorát személyazonosító igazolványával, útlevelével, vezetői engedélyével vagy diákigazolványával igazolja.

 

(4) Ha az e rendelet szerinti valamely jog a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy által gyakorolható, az e jogot gyakorolni szándékozó hatodik életévét betöltött személy a jog gyakorlására való jogosultsága igazolása érdekében felhívható életkorának az életkor megállapítására alkalmas módon való igazolására.

 

(5) A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy életkorának ellenőrzése mellőzhető, ha a kiskorúság ténye nyilvánvaló.

 

(6) A koronavírus elleni védettség igazolása során az érintett a védettségi igazolványon feltüntetett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány bemutatására külön is felhívható.

(7) A védettségi igazolvány meglétét vagy az életkort ellenőrző szerv vagy személy jogosult az érintett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványán szereplő adatok megismerésére, azzal, hogy az adatokat - ha törvény vagy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése alapján alkotott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - semmilyen módon nem rögzítheti.

(8) A védettségi igazolvány felmutatásával egyenértékű, ha az érintett a koronavírus elleni védettségét a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti védőoltást igazoló applikációval igazolja.

(9) A koronavírus elleni védettség (8) bekezdés szerinti igazolása során az érintett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány bemutatására külön is felhívható.

(10) A védőoltást igazoló applikációt ellenőrző szerv vagy személy jogosult az érintett (9) bekezdés szerinti hatósági igazolványán és az applikációban jelzett adatok megismerésére, azzal, hogy az adatokat - ha törvény vagy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése alapján alkotott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - semmilyen módon nem rögzítheti.

 

2/B. § (1) A 2/A. §-ban foglaltakon túl e rendelet alkalmazásában koronavírus ellen védett személy, aki

a) olyan állam által kiállított védettségi igazolással rendelkezik, amely állam által kiállított védettségi igazolást Magyarország elismeri és ennek tényét a külpolitikáért felelős miniszter a határrendészetért felelős miniszterrel egyetértésében kiadott rendeletében megállapította (MSZÉSZ megjegyzés: 7/2021. KKM és a 17/2021. (V. 22.) KKM rendeletben található ezen országok listája), és

b) koronavírus elleni védettségét az a) pont szerinti állam által a részére kiállított koronavírus elleni védettségi igazolás bemutatásával igazolja. (MSZÉSZ megjegyzés: Magyarország által elfogadott védettségi igazolások mintáit ezen az oldalon találja)


(2) A koronavírus elleni védettség igazolása során az (1) bekezdés szerinti személy a személyazonosításra alkalmas igazolványa vagy az útiokmánya bemutatására külön is felhívható.

 

1. A maszkviselési szabályok megerősítése


1. § (1) A hatodik életévét be nem töltött kiskorú, valamint az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal, illetve az autizmus spektrumzavarral élő személy kivételével mindenki köteles

a) a tömegközlekedési eszközön utasként, illetve - a (6) bekezdés szerinti kivétellel - a tömegközlekedési eszközön történő munkavégzés során,

b) *

c) az üzletben történő vásárlás, illetve - a (4a) bekezdés szerinti kivétellel - az üzletben történő munkavégzés során,

d) az irodák, sportolás céljára szolgáló helyiségek és az üzemi helyiségek területének kivételével - a bevásárlóközpont területén,

e) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben meghatározott

ea) közlevéltár külső személyek számára látogatható területén,

eb) nyilvános magánlevéltár külső személyek számára látogatható területén,

f) ügyfélfogadási időben

fa) a közigazgatási szerv ügyfelek részére nyitva álló területén,

fb) az egyetemes postai szolgáltató által vagy a postai közreműködők által üzemeltetett, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, továbbá

fc) minden egyéb olyan helyiségben, amelyben ügyintézés céljából ügyfélfogadás zajlik, és a helyiségben - az ott foglalkoztatottakat is beleértve - rendszeresen 5 főnél többen tartózkodnak egy időben,

g) minden olyan helyiségben, amelyben tömegközlekedési eszközre várakoznak,

orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot, illetve textil vagy más anyagból készült maszkot (a továbbiakban együtt: maszk) olyan módon viselni, hogy az az orrot és a szájat folyamatosan elfedje.

(5) Az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal, illetve az autizmus spektrumzavarral élő személy

a) a fogyatékosságügyi országos érdekvédelmi szervezet által kiállított

aa) tagsági igazolvánnyal,

ab) a maszkviselésre vonatkozó szabályok alóli mentesség érvényesítéséhez kiállított, fogyatékos állapot fennállását igazoló dokumentummal,

b) orvosi igazolással

igazolhatja állapotát.

3. A rendezvényekre vonatkozó védelmi intézkedések


5. § (1) Tilos - az e rendeletben meghatározott kivétellel - rendezvényt szervezni, illetve tartani.

(2) Rendezvény helyszínén - az e rendeletben meghatározott kivétellel - a rendezvény helyszínétől függetlenül tilos tartózkodni.

(3) Ezen alcím alkalmazásában rendezvény különösen

a) a rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, valamint nem nyilvános, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó esemény (a továbbiakban: zenés, táncos rendezvény),

b) a kulturális esemény,

c) a sportrendezvény,

d) a családi esemény, a magánrendezvény,

e) a karácsonyi vásár,

f ) a sportfesztivál, valamint

g) a falunap.

(4) Ezen alcím alkalmazásában a vallási közösségek szertartása - beleértve a házasságkötést, valamint a temetést – nem minősül rendezvénynek. A szertartás megtartásáról a vallási közösség dönt.

(4a) Ezen alcím alkalmazásában
a) a házasságkötés – az ilyen eseményt általában követő családi esemény vagy magánrendezvény (a továbbiakban: lakodalom) kivételével –, valamint
b) a temetés nem minősül rendezvénynek.

(4b) Ha a házasságkötésre nem az anyakönyvi hivatal házasságkötő termében, a polgármesteri hivatal helyiségében vagy a vallási közösség vallási tevékenység céljára használt helyiségében kerül sor, a házasságkötésre az e rendelet családi eseményre vagy magánrendezvényre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) Ezen alcím alkalmazásában az online módon közvetített kulturális esemény vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás nem minősül rendezvénynek, ha a kulturális esemény vagy az élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás helyszínén kizárólag a fellépők és a lebonyolításhoz elengedhetetlenül szükséges technikai személyzet tartózkodik.

 

(6) Ezen alcím alkalmazásában
a) sportrendezvény az olyan versenyrendszerben szervezett verseny vagy mérkőzés, amelyen versenyzőként kizárólag a sportról szóló törvény szerinti versenyszerűen sportoló vehet részt,
b) sportfesztivál az olyan sportesemény, amelyen a sportról szóló törvény szerinti versenyszerűen sportoló mellett a szabadidős sportoló is részt vehet.

7) Ezen alcím alkalmazásában a falunap olyan rendezvény, amelyet 5000 főnél nem nagyobb lakónépességű település önkormányzata szervez, és a rendezvényt szabadtéren tartják.


6. § (1)

(2) A sportrendezvényen nézőként a koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vehet részt.

(2a) A jegy megváltásával látogatható kulturális eseményen nézőként a koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vehet részt.

(2b) A sportrendezvény, illetve a kulturális esemény szervezője, valamint a sportrendezvény, illetve a kulturális esemény helyszínének üzemeltetője vagy vezetője, illetve a szervező, az üzemeltető vagy a vezető alkalmazottja köteles annak a nézőnek a beléptetését megtagadni, valamint a belépését megakadályozni, aki a koronavírus elleni védettségét vagy az életkorát e rendeletben meghatározott módon nem igazolja.

(2c) *

(2d) A sportrendezvényen, illetve a kulturális eseményen foglalkoztatott személy számára – ide nem értve a sportrendezvény esetében a versenyzőket és az őket felkészítő sportszakembereket, valamint a kulturális esemény esetében a fellépőket – a maszkhasználat szabályait a sportrendezvény, illetve a kulturális esemény szervezője – ennek hiányában a sportrendezvény, illetve a kulturális esemény helyszínének vezetője – határozza meg azzal, hogy

a) a sportrendezvényen, illetve a kulturális eseményen foglalkoztatott személy – ide nem értve a sportrendezvény esetében a versenyzőket és az őket felkészítő sportszakembereket, valamint a kulturális esemény esetében a fellépőket –, ha a koronavírus elleni védettséget e rendeletben meghatározott módon a sportrendezvény, illetve a kulturális esemény szervezője felé nem igazolja, köteles a sportrendezvény, illetve a kulturális esemény befejezéséig az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon maszkot viselni,

b) a maszkhasználatot nem tilthatja meg.

(2e) A sportrendezvényen, illetve a kulturális eseményen nézőként tartózkodó koronavírus ellen védett személy és a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nem köteles maszkot viselni.

(2f) A sportrendezvények esetében kormányrendelet e rendelettől eltérő szabályokat állapíthat meg.

(2g) A zenés, táncos rendezvény e rendelet alkalmazásában nem minősül kulturális eseménynek, így zenés, táncos rendezvényt tilos szervezni, tartani, illetve tilos a zenés, táncos rendezvény helyszínén – az e rendeletben meghatározott kivétellel  – tartózkodni.

(3) -(5) *

 

6/A. § (1) A családi eseményt vagy magánrendezvényt az e §-ban foglaltak szerint lehet megtartani.

(2) A családi eseményen vagy magánrendezvényen – az ott foglalkoztatottakon kívül – egy időben
a) a lakodalom esetén legfeljebb kétszáz fő,
b) a lakodalmon kívül minden más családi esemény vagy magánrendezvény esetén legfeljebb ötven fő lehet jelen.

(3) A családi eseményen vagy magánrendezvényen a válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás megengedett.

(4) A (2) bekezdés szerinti védelmi intézkedés betartatásáról a családi esemény vagy magánrendezvény szervezője, valamint a családi esemény vagy magánrendezvény helyszínének üzemeltetője, illetve a családi esemény vagy magánrendezvény helyszínével rendelkezni jogosult köteles gondoskodni.

(5) Ha a családi eseményt vagy a magánrendezvényt vendéglátó üzletben tartják, abban az esetben – a (6)–(8) bekezdés szerinti kivétellel – a 8. §-ban meghatározott, vendéglátó üzletekre vonatkozó védelmi intézkedéseket kell alkalmazni.

(6) Ha a családi esemény vagy magánrendezvény teljes időtartama alatt a vendéglátó üzlet területére – az ott foglalkoztatottakon kívül – a családi esemény vagy a magánrendezvény résztvevőin kívül más nem léphet be, abban az esetben a családi eseményen vagy a magánrendezvényen a koronavírus ellen nem védett személy is részt vehet.

(7) Ha a vendéglátó üzlet rendelkezik olyan, a vendéglátó üzlet többi részétől elzárt helyiséggel, ahol biztosítható, hogy a családi esemény vagy magánrendezvény résztvevői a családi esemény vagy magánrendezvény teljes időtartama alatt a vendéglátó üzlet többi vendégétől vagy más családi vagy magánrendezvény vendégeitől elkülönítésre kerüljenek, a koronavírus ellen nem védett személy kizárólag e helyiségbe beléphet, és a családi esemény vagy magánrendezvény befejezéséig a vendéglátó üzlet e helyiségében tartózkodhat.

(8) A családi esemény vagy magánrendezvény résztvevője
a) a (6) bekezdés szerinti családi esemény vagy magánrendezvény ideje alatt,
b) a (7) bekezdés szerinti családi esemény vagy magánrendezvény ideje alatt az elkülönített helyiségben nem köteles maszkot viselni.

(9) A (6) és (7) bekezdés szerinti védelmi intézkedés betartatásáról a vendéglátó üzlet üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni.

(10) Ha a családi eseményt vagy a magánrendezvényt szálláshelyen tartják, abban az esetben – a (11)–(13) bekezdés szerinti kivétellel – a 10. §-ban meghatározott szálláshelyekre vonatkozó védelmi intézkedéseket kell alkalmazni.

(11) Ha a családi esemény vagy magánrendezvény teljes időtartama alatt a szálláshely területére – az ott foglalkoztatottakon kívül – a családi esemény vagy a magánrendezvény résztvevőin kívül más nem léphet be, abban az esetben a családi eseményen vagy a magánrendezvényen a koronavírus ellen nem védett személy is részt vehet.

(12) Ha a szálláshely rendelkezik olyan, a szálláshely többi részétől elzárt helyiséggel, ahol biztosítható, hogy a családi esemény vagy magánrendezvény résztvevői a családi esemény vagy magánrendezvény teljes időtartama alatt a szálláshely többi vendégétől vagy más családi vagy magánrendezvény vendégeitől elkülönítésre kerüljenek, a koronavírus ellen nem védett személy kizárólag e helyiségbe beléphet, és a családi esemény vagy magánrendezvény befejezéséig a szálláshely e helyiségében tartózkodhat.

(13) A szálláshelyen megrendezett családi esemény vagy magánrendezvény befejezését követően a családi esemény vagy magánrendezvény koronavírus ellen nem védett résztvevői – a 10. § (3)–(5) bekezdése szerint a szálláshelyen jogszerűen tartozódó vendég kivételével – kötelesek a szálláshelyet azonnal elhagyni.

(14) A (11)–(13) bekezdés szerinti védelmi intézkedés betartatásáról a szálláshely üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni.

 

6/B. § (1) A zenés, táncos rendezvényt az e §-ban foglaltak szerint lehet megtartani.

(2) A zenés, táncos rendezvény helyszínén – az (5) bekezdés szerinti kivétellel – kizárólag koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy tartózkodhat.

(3) A zenés, táncos rendezvény helyszínén – az (5) bekezdés szerinti kivétellel – tizennyolcadik életévét betöltött, koronavírus ellen nem védett személynek tilos tartózkodni.

(4) Tilos zenés, táncos rendezvényt tizennyolcadik életévét betöltött, koronavírus ellen nem védett személyek számára szervezni, tartani, meghirdetni, arra fellépőket, illetve nézőket toborozni.

(5) A zenés, táncos rendezvény helyszínén – a videoklip-forgatáson vagy más audio- vagy videofelvételen statisztaként történő közreműködés kivételével – koronavírus ellen nem védett személy is foglalkoztatható, azzal, hogy – a fellépők kivételével – a zenés, táncos rendezvény teljes időtartama alatt az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon köteles maszkot viselni.

(6) Ha a zenés, táncos rendezvény helyszínén videoklip-forgatást vagy más audio- vagy videofelvételt tartanak, a felvételen statisztaként kizárólag koronavírus ellen védett személy vehet részt.

(7) A zenés, táncos rendezvény szervezője, valamint a zenés, táncos rendezvény helyszínének üzemeltetője vagy vezetője, illetve a szervező, az üzemeltető vagy a vezető alkalmazottja köteles annak a személynek a beléptetését megtagadni, valamint a belépését megakadályozni, aki a koronavírus elleni védettségét az e rendeletben meghatározott módon nem igazolja.

(8) A (2)–(6) bekezdés szerinti védelmi intézkedés betartatásáról a zenés, táncos rendezvény szervezője, illetve a zenés, táncos rendezvény helyszínének üzemeltetője köteles gondoskodni.

 

6/C. § (1) A sportrendezvénynek, a kulturális eseménynek, a családi eseménynek vagy magánrendezvénynek, zenés, táncos rendezvénynek, valamint falunapnak nem minősülő rendezvényt (a továbbiakban: egyéb rendezvény) az e §-ban foglaltak szerint lehet megtartani.

(2) Ha az egyéb rendezvényt a szabadtéren tartják, és azon – az ott foglalkoztatottakon kívül –
a) ötszáz főnél kevesebben vannak jelen, azon a koronavírus ellen nem védett személy is részt vehet,
b) ötszáz fő vagy ennél több személy van jelen, azon – a (6) bekezdés szerinti kivétellel – kizárólag a koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vehet részt.

(3) Ha az egyéb rendezvényt zárt térben tartják, az egyéb rendezvényen – az ott foglalkoztatottakon kívül – kizárólag a koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vehet részt.

(4) Az egyéb rendezvényen foglalkoztatott személy számára – ide nem értve a fellépőket – a maszkhasználat szabályait a rendezvény szervezője – ennek hiányában a rendezvény helyszínének vezetője – határozza meg, azzal, hogy
a) az egyéb rendezvényen foglalkoztatott személy – ide nem értve a fellépőket –, ha a koronavírus elleni védettséget e rendeletben meghatározott módon az egyéb rendezvény szervezője felé nem igazolja, köteles az egyéb rendezvény befejezéséig az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon maszkot viselni,
b) a maszkhasználatot nem tilthatja meg.

(5) A (2) bekezdés b) pontja, illetve a (3) bekezdés szerinti egyéb rendezvény szervezője, valamint az egyéb rendezvény helyszínének üzemeltetője vagy vezetője, illetve a szervező, az üzemeltető vagy a vezető alkalmazottja – a (6) bekezdés szerinti kivétellel – köteles annak a személynek a beléptetését megtagadni, valamint a belépését megakadályozni, aki a koronavírus elleni védettségét vagy az életkorát e rendeletben meghatározott módon nem
igazolja.

(6) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti egyéb rendezvény sportfesztivál, abban az esetben a sporteseményen a koronavírus ellen nem védett, a sportról szóló törvény szerinti versenyszerűen sportoló is elindulhat.

(7) A (2)–(4) bekezdés szerinti védelmi intézkedés betartatásáról a rendezvény szervezője, illetve a rendezvény helyszínének üzemeltetője köteles gondoskodni.

 

6/D. § *

 

6/E. § (1) A falunapot az e §-ban foglaltak szerint lehet megtartani.

(2) A falunapon a válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás megengedett.

(3) A falunapon a koronavírus ellen nem védett személy is részt vehet.

(4) A falunapon – életkorra való tekintet nélkül – egy időben legfeljebb ezerötszáz fő lehet jelen.

(5)  A  (4)  bekezdés  szerinti  védelmi  intézkedés  betartatásáról  a  falunap  szervezője,  illetve  a  falunap  helyszínének  üzemeltetője köteles gondoskodni.

 

7. § Az 5. § és a 6. § szerinti védelmi intézkedések betartatásáról a rendezvény szervezője, illetve a rendezvény helyszínéül szolgáló intézmény vagy helyiség üzemeltetője köteles gondoskodni.

4. A vendéglátó üzletekre vonatkozó védelmi intézkedések


8. § (1) A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti vendéglátó üzlet (a továbbiakban: vendéglátó üzlet) kerthelyiségében vagy teraszán a tartózkodás és a megrendelt étel, illetve ital elfogyasztása megengedett.

(2) *

 

3) A vendéglátó üzletben vendégként tartózkodó személy – a (4) bekezdés szerinti kivétellel – köteles

az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon maszkot viselni.

 

(4) A vendéglátó üzlet

a) (7a) bekezdés szerinti vendége a vendéglátó üzleten belül a vendéglátó üzlet asztalánál ülve,

b) (7a) bekezdés szerinti vendége, ha a vendéglátó üzletben az ott megvásárolt étel, illetve ital elfogyasztása nemcsak asztalnál ülve történhet, kizárólag az étel, illetve az ital elfogyasztásának időtartama alatt, illetve

c) kerthelyiségében vagy teraszán a vendéglátó üzlet vendége

nem köteles a maszkot viselni.

 

(4a) A vendéglátó üzletben foglalkoztatott személy számára a maszkhasználat szabályait a vendéglátó üzlet vezetője határozza meg, azzal, hogy

a) a vendéglátó üzletben foglalkoztatott személy, ha a koronavírus elleni védettséget e rendeletben meghatározott módon a vendéglátó üzlet vezetője felé nem igazolja, köteles a vendéglátó üzlet területén az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon maszkot viselni,

b) a maszkhasználatot nem tilthatja meg.

 

(5) A (2)–(4) bekezdés szerinti védelmi intézkedés betartásáról a vendéglátó üzlet üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni.

(6) A vendéglátó üzleten belül

a) az ott foglalkoztatottak kivételével és

b) a (7) bekezdés szerinti kivétellel tilos tartózkodni.

(7) A koronavírus ellen védett személy és a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy kivételével a vendéglátó üzleten belül való tartózkodás

a) az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében,

b) a vendéglátó üzlet mellékhelyiségének használata céljából és

c) ha arra a kerthelyiségben vagy a teraszon nincs lehetőség - a fogyasztás kifizetése céljából

az ehhez szükséges időtartamig megengedett, azzal, hogy a vendéglátó üzleten belül a megrendelt étel, illetve ital fogyasztása tilos.

(7a) A vendéglátó üzleten belül a koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy számára a tartózkodás, és a megrendelt étel, illetve ital elfogyasztása megengedett.

(7b) A vendéglátó üzlet üzemeltetője vagy vezetője, illetve az üzemeltető vagy a vezető alkalmazottja a koronavírus elleni védettségét e rendeletben meghatározott módon nem igazoló személytől, illetve a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személytől a megrendelt étel, illetve ital vendéglátó üzleten belüli elfogyasztását megtagadja. A vendéglátó üzlet üzemeltetője vagy vezetője, illetve az üzemeltető vagy a vezető alkalmazottja a koronavírus elleni védettség igazolását megtagadó személyt, illetve a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt a távozásra felszólítja, és amennyiben a jogsértő személy e felszólításnak nem tesz eleget, a rendőrséget értesíti.

(7c) - (7d) *

a) az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében

b) a vendéglátó üzlet mellékhelyiségének használata céljából és

c) – ha arra a kerthelyiségben vagy a teraszon nincs lehetőség – a fogyasztás kifizetése céljából (az ehhez szükséges időtartamig megengedett, azzal, hogy a vendéglátó üzleten belül a megrendelt étel, illetve ital fogyasztása tilos.)

az ehhez szükséges időtartamig megengedett, azzal, hogy a vendéglátó üzleten belül a megrendelt étel, illetve ital fogyasztása tilos.

 

(8) A (6) és a (7b) bekezdést nem kell alkalmazni

a) a munkahelyi étteremre, illetve büfére,

b) a szálláshelyen található étteremre, illetve bárra, ha ott kizárólag a szálláshely vendégét szolgálják ki,

c) a köznevelési intézmény, valamint a szakképző intézmény (a továbbiakban: nevelési, oktatási intézmény) menzájára, valamint büféjére, ha ott kizárólag a nevelési, oktatási intézmény dolgozóját, illetve a nevelési, oktatási intézmény tanulóját szolgálják ki,

d) az egészségügyi intézményben található étteremre, illetve büfére.

(9) A (3), a (4a) és a (6)-(7a) bekezdés szerinti védelmi intézkedés betartatásáról a vendéglátó üzlet üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni.

(10) A Kormány felhívja a vendéglátó üzletek üzemeltetőit arra, hogy a vendéglátó üzletekben az általános közegészségügyi és járványügyi szabályokat fokozottan érvényesítsék.

 

6. A szálláshelyekre vonatkozó védelmi intézkedések


10. § (1) A szálláshelyen - e rendelet szerinti kivétellel - tilos tartózkodni.

(2) A szálláshelyen az ott foglalkoztatottak számára megengedett a tartózkodás.

(3) A szálláshelyen az üzleti, gazdasági, továbbá oktatási tevékenység céljából érkező személyek tartózkodása megengedett.

(4) A szálláshelyen a Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi szervek állományába tartozó, szolgálati feladatok ellátása érdekében elhelyezett személyek, továbbá a kirendelt egészségügyi dolgozók tartózkodása megengedett.

(5) A szálláshelyen a koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy tartózkodása megengedett.

(6) A (3) és a (4) bekezdés kivételével, a szálláshely üzemeltetője vagy vezetője, illetve az üzemeltető vagy a vezető alkalmazottja megtagadja a szálláshelyre történő bejelentkezését annak, aki a koronavírus elleni védettségét vagy az életkorát e rendeletben meghatározott módon nem igazolja.

(7) A szálláshelyen foglalkoztatott személy számára a maszkhasználat szabályait a szálláshely vezetője határozza meg, azzal, hogy

a) a szálláshelyen foglalkoztatott személy, ha a koronavírus elleni védettséget e rendeletben meghatározott módon

a szálláshely vezetője felé nem igazolja, köteles a szálláshely vendégek által látogatható területein és helyszínein az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon maszkot viselni,

b) a maszkhasználatot nem tilthatja meg.

(8) A szálláshelyen vendégként tartózkodó személy nem köteles maszkot viselni.

(9)*

(10) *

11. § *

7. A szabadidős létesítményekre vonatkozó védelmi intézkedések


12. § (1) Az e rendeletben meghatározott kivétellel tilos

a) az előadó-művészet valamennyi ágának fellépése céljából megtartott eseménynek, függetlenül annak nyilvánosságától (így különösen színház, tánc-, zeneművészet, cirkusz),

b) a mozinak,

c) az edző- és fitneszteremnek,

d) az uszodának,

e) a közfürdőnek,

f) a jégpályának,

g) az állatkertnek, a vadasparknak,

h) a kalandparknak, a vidámparknak,

i) a játszóháznak és

j) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvényben meghatározott

ja) muzeális intézménynek,

jb) nyilvános könyvtári ellátást biztosító intézménynek,

jc) kép- és hangarchívumnak,

jd) közművelődési intézménynek,

je) közösségi színtérnek és

jf) integrált kulturális intézménynek

a látogatása és e helyszíneken - az ott foglalkoztatottak kivételével - a tartózkodás.

 

1a) E rendelet alkalmazásában nem minősül zenés-táncos rendezvénynek a kulturális esemény, ha az (1) bekezdés
a) pontja szerinti, az előadó-művészet valamennyi ágának fellépése céljából megtartott esemény
a) az e művészet céljára rendelt helyszínen kerül megtartásra,
b) előre megváltott ülőhelyre szóló jegy ellenében látogatható, és
c) a néző az előadás időtartama alatt az előre megváltott ülőhelyén köteles tartózkodni.

(2) A szálláshelyen

a) a 10. § (3) és (4) bekezdése szerint jogszerűen tartózkodó vendég, ha koronavírus ellen védett személy, valamint

b) a 10. § (5) bekezdése szerint jogszerűen tartózkodó vendég a szálláshelyen található, (1) bekezdés szerinti helyszíneket látogathatja.

(3) A szálláshelyen kialakított (1) bekezdés szerinti helyszíneket a szálláshely üzemeltetője köteles zárva tartani.

(3a) Az (1) bekezdés szerinti helyszíneket – az edző- és fitneszterem, az uszoda és a jégpálya kivételével – a koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy látogathatja.

(4) A jégpályák, az uszodák, az edző- és fitnesztermek és a sportlétesítmények

a) a sportról szóló törvény szerint versenyszerűen sportoló tizennyolcadik életévét be nem töltött személy és az őt felkészítő sportszakember számára edzésen vagy sportrendezvényen való részvétel céljából, valamint

b) a koronavírus ellen védett személy számára látogathatóak.

(4a) A (4) bekezdés szerinti helyszínre történő beléptetést megelőzően a sportról szóló törvény szerint versenyszerűen sportoló tizennyolcadik életévét be nem töltött személy életkorát és versenyszerű sportoló minőségét, valamint az őt felkészítő sportszakember e minőségét igazolja.

(4b) A (4) bekezdés szerinti helyszín üzemeltetője vagy vezetője, illetve az üzemeltető vagy a vezető alkalmazottja annak, a sportról szóló törvény szerint tizennyolcadik életévét be nem töltött versenyszerűen sportolónak, valamint őt felkészítő sportszakembernek a beléptetését megtagadja, valamint a látogatás megkezdését megakadályozza, aki a (4a) bekezdésben foglaltakat nem igazolja.

(4c) A (3a) és a (4) bekezdés szerinti helyszín üzemeltetője vagy vezetője, illetve az üzemeltető vagy a vezető alkalmazottja – a (4a) bekezdés szerinti kivétellel – annak a beléptetését megtagadja, valamint a látogatás megkezdését megakadályozza, aki

a) a koronavírus elleni védettségét vagy

b) az életkorát

e rendeletben meghatározott módon nem igazolja.

(4d) A (3a) és a (4) bekezdés szerinti helyszínen foglalkoztatott személy számára a maszkhasználat szabályait a (3a) és a (4) bekezdés szerinti helyszín vezetője határozza meg, azzal, hogy

a) a (3a) és a (4) bekezdés szerinti helyszínen foglalkoztatott személy, ha a koronavírus elleni védettséget e rendeletben meghatározott módon a (3a) és a (4) bekezdés szerinti helyszín vezetője felé nem igazolja, köteles a (3a) és a (4) bekezdés szerinti helyszín látogatók által látogatható területein és helyszínein az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon maszkot viselni,

b) a maszkhasználatot nem tilthatja meg.

(4e) Az (1) bekezdés szerinti helyszíneken – az edző- és fitneszterem, az uszoda és a jégpálya kivételével – a koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nem köteles maszkot viselni. Az edző- és fitneszteremben, az uszodában, a jégpályán, valamint a sportlétesítményben a koronavírus ellen védett személy, valamint a sportról szóló törvény szerint tizennyolcadik életévét be nem töltött versenyszerűen sportoló, valamint őt felkészítő sportszakember nem köteles maszkot viselni.

(4f) *

(4g) *

(5) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti intézmény

a) a felnőttképzésről szóló törvény vagy

b) a szakképzésről szóló törvény

szerinti képzés megtartása céljából látogatható, ott a képzés időtartama alatt a képzésen résztvevők és az oktatók tartózkodása megengedett.

13. § A 12. § szerinti védelmi intézkedés betartatásáról a 12. § (1) bekezdése szerinti helyszínek üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni.

13/A. § Ezen alcím alkalmazásában látogatáson a 12. § (1) bekezdésében meghatározott helyszínen nyújtott szolgáltatás igénybevételét vagy a helyszín rendeltetésszerű használatának megkezdését kell érteni.


AZ UEFA EURO 2020 LABDARÚGÓ EURÓPA-BAJNOKSÁG MEGRENDEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELTÉRŐ SZABÁLYOKRÓL

288/2021. (V. 28.) Korm. rendelet

 

1. Általános rendelkezések


1. § (1) Egyes, e rendeletben megjelölt kormányrendeletek rendelkezéseit
a) az UEFA EURO 2020 labdarúgó Európa-bajnokság, az U21-es UEFA Európa-bajnokság, valamint a magyar felnőtt labdarúgó válogatott mérkőzései (a továbbiakban együtt: mérkőzés),
b) az UEFA EURO 2020 labdarúgó Európa-bajnokság szurkolói zónája, valamint
c) a mérkőzésre érkező nézők  tekintetében az e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.


(2) E rendelet alkalmazásában a szurkolói zóna: a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter által a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben az UEFA EURO 2020 labdarúgó Európa-bajnokság idejére rendeletben kijelölt, lezárt terület, ahova az – ott foglalkoztatottak kivételével – az e rendeletben meghatározott feltételekkel lehet belépni.

 

2. A mérkőzésre, illetve a szurkolói zónába történő belépésre vonatkozó eltérő szabályok

 

2. § A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet] 2/B. § (1) bekezdésétől, valamint 6. § (2) és (2b) bekezdésétől eltérően a mérkőzésre a magyar állampolgársággal nem rendelkező személy nézőként abban az esetben is beléphet, illetve beléptetését nem lehet megtagadni, ha a belépés előtt 72 órán belül elvégzett – magyar vagy angol nyelven kiállított – negatív eredményű molekuláris biológiai vizsgálattal – SARS-CoV-2 PCR-teszt – igazolja, hogy a vizsgálat időpontjában a szervezetében SARS-CoV-2 koronavírus nem volt kimutatható.

3. § A szurkolói zóna területére történő belépésre a 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet sportrendezvényre vonatkozó rendelkezéseit és a 2. §-t kell alkalmazni.


4. § A mérkőzés szervezője, a sportról szóló 2004. évi I. törvény 70. §-a szerinti rendezője, a mérkőzés helyszínének, illetve a szurkolói zóna üzemeltetője vagy vezetője, valamint a szervező, az üzemeltető vagy a vezető alkalmazottja köteles
a) annak a nézőnek a mérkőzésre, illetve a szurkolói zónába történő beléptetését megtagadni, valamint a belépését megakadályozni, aki a koronavírus elleni védettségét vagy az életkorát a 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 1/A. alcímében meghatározott módon nem igazolja, vagy
b) annak a magyar állampolgársággal nem rendelkező személynek a mérkőzésre, illetve a szurkolói zónába történő beléptetését megtagadni, valamint a belépését megakadályozni, aki a 2. §-ban meghatározott módon nem igazolja, hogy a belépés előtt 72 órán belül elvégzett SARS-CoV-2 PCR-teszt időpontjában a szervezetében SARS-CoV-2 koronavírus nem volt kimutatható.

 

3. A szurkolói zónára vonatkozó eltérő szabályok


5. § (1) A szurkolói zóna területére a 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet sportrendezvényre vonatkozó rendelkezéseit az e rendelet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A szurkolói zóna területén található vendéglátó üzleten belül – a 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 8. § (7a) bekezdésétől eltérően – a szurkolói zónában e rendelet szerint jogszerűen tartózkodó személy a megrendelt ételt, illetve italt elfogyaszthatja.


(3) A szurkolói zónán belül – a 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésétől eltérően – válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást nyújtó esemény, valamint más rendezvény szervezhető, illetve megtartható.


(4) A szurkolói zónán belül – a 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésétől eltérően – a (3) bekezdés szerinti rendezvények helyszínén megengedett a tartózkodás.


(5) A szurkolói zónán belül a (3) bekezdés szerinti rendezvények létszámkorlátozás nélkül megtarthatóak.


4. A mérkőzésre érkező nézőkkel kapcsolatos eltérő szabályok


6. § (1) A járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 408/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 408/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet] 12/A. § (1) bekezdése szerint Magyarország területén tartózkodó, mérkőzésre érkező néző esetében a 408/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet 12/A. § (4) bekezdése nem alkalmazandó.

(2) A 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 2/B. §-ától eltérően, a 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet alkalmazásában – különösen a rendezvények, a vendéglátó üzletek, a szálláshelyek, valamint a szabadidős helyszínek tekintetében – a koronavírus ellen védett személyekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a mérkőzésre érkező magyar állampolgársággal nem rendelkező személyre, ha a mérkőzésre szóló érvényes, papíralapú vagy elektronikus részvételi jegyét felmutatja.


(3) A védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról szóló 104/2021. (III. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 104/2021. (III. 5.) Korm. rendelet] 1/B. §-ától eltérően, a 104/2021. (III. 5.) Korm. rendelet alkalmazásában a koronavírus ellen védett személyekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a mérkőzésre érkező magyar állampolgársággal nem rendelkező személyre, ha a mérkőzésre szóló érvényes, papíralapú vagy elektronikus részvételi jegyét felmutatja.


 

407/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet a határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról

 

A Kormány az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 16. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 

1. § A Kormány Magyarország közrendjét és belső biztonságát fenyegető komoly veszély fennállása miatt az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 13. §-a alapján kihirdeti, hogy a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti teljes belső határon a határellenőrzést ideiglenesen visszaállítja.

 

(2) 2) Ez a rendelet 2021. június 23-án hatályát veszti.


 

2021. évi I. törvény a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről*


A koronavírus-világjárvány idején a Kormány alapvető célja, hogy megvédje a magyar emberek életét és egészségét, valamint mérsékelje a gazdasági károkat és megőrizze a munkahelyeket. Ennek eléréséhez gyors és hatékony döntéshozatalra van szükség. Az elmúlt hónapok bebizonyították, hogy a korábban elfogadott rendkívüli és átmeneti jogi keretek jól szolgálták ezeket a célokat. Legfontosabb törekvésünk, hogy az ország mielőbb maga mögött hagyja a járvány időszakát, ezért a Kormány a veszélyhelyzetben alkotott rendeletei hatályának meghosszabbítására tesz javaslatot. A vonatkozó felhatalmazás megadására az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

 

1. § Ez a törvény az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése alapján a Kormány által, a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerinti, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírusvilágjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében kihirdetett veszélyhelyzettel (a továbbiakban: veszélyhelyzet) összefüggő sajátos szabályokat állapítja meg.

2. § (1) Az Országgyűlés az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése alapján felhatalmazza a Kormányt, hogy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kormányrendeletek hatályát e törvény hatályvesztéséig meghosszabbítsa.

(2) Az Országgyűlés e törvény hatályvesztését megelőzően az (1) bekezdés szerinti felhatalmazását visszavonhatja.

(3) Az Országgyűlés az e törvény hatálybalépéséig megalkotott, (1) bekezdés szerinti kormányrendeleteket megerősíti.

(...)

3. § A Kormány a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása érdekében az intézkedések hatályának fenntartásáig megtett intézkedésekről rendszeresen, az Országgyűlés ülésén – annak hiányában az Országgyűlés elnöke és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői részére – ad tájékoztatást.


4. § (1) A helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának kimondása esetén e döntés hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követő napon áll be.

(2) A helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának a veszélyhelyzet idejére eső időközi választásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 483/2020. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet2.) vagy a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény (a továbbiakban: Tv.) vagy a veszélyhelyzet idejére eső időközi választásokra, valamint az országos és helyi népszavazásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 30/2021. (I. 29.) Korm. rendelet hatálya alatt történő kimondása esetén e döntés hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követő napon áll be.

(3) A veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások elmaradnak. A ki nem tűzött és az elmaradt választást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.

(4) Ha a kitűzött választás elmaradását a Tv. 4. § (4) bekezdése alapján szünetelésnek kellett tekinteni, a kitűzött választás szünetelése fennmarad azzal, hogy a nyilvántartásba vétel hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követően kitűzött választásra is kiterjed, további jelölt- és listaállítás nem lehetséges. Ebben az esetben az elmaradt választást legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő negyvenötödik napra lehet kitűzni.

(5) A veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás nem kezdeményezhető, a már kitűzött országos és helyi népszavazások elmaradnak.

(6) A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) II-III. Fejezetében meghatározott valamennyi határidő megszakad. A határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődnek. A ki nem tűzött és az elmaradt országos és helyi népszavazást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.

(7) Ha a helyi népszavazás kezdeményezése érdekében folytatott aláírásgyűjtésre vonatkozó határidő a Tv. 4. § (6) bekezdése alapján szünetelt, az aláírásgyűjtésre vonatkozó határidő a Rendelet2. hatálybalépésétől a veszélyhelyzet megszűnését követő napig szünetel.

(8) A (7) bekezdés szerinti aláírásgyűjtés esetén a helyi választási iroda vezetője a veszélyhelyzet megszűnését követő napon új hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, és azt átadja a szervezőnek. A szünetelés időtartama az Nsztv. 47. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamba nem számít be.

4/A. § Ez a törvény nem érinti a Kormány azon jogkörét, hogy a veszélyhelyzetet a 2021. évi őszi országgyűlési ülésszak első ülésnapját követő 15. napot megelőzően megszüntesse.

 

5. § Ez a törvény a kihirdetése napján 23 órakor lép hatályba.

 

5/A. § (1) Ez a törvény a 2021. évi őszi országgyűlési ülésszak első ülésnapját követő 15. napon hatályát veszti.


(2) E törvény hatályvesztésének naptári napját az igazságügyért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.”


A Kormány 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében, a 2–4. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 

1. A veszélyhelyzet kihirdetése

1. § A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV koronavírusvilágjárvány (a továbbiakban: koronavírus-világjárvány) következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdet ki.

 

2. A koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításával összefüggő szabályok

2. § (1) A Kormány a koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításáért felelős kormánytagként a miniszterelnököt jelöli ki.

(2) A miniszterelnököt az (1) bekezdés szerinti feladatának ellátásában a járványügyi készültség során működő Operatív Törzs feladatairól szóló 286/2020. (VI. 17.) Korm. rendelettel létrehozott Operatív Törzs segíti.

 

3. § (1) A veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről külön kormányrendeletek rendelkeznek.

(2) A Kormány a veszélyhelyzet fennállásának szükségességét folyamatosan felülvizsgálja.

(3) A Kormány az állampolgárok együttműködését kéri a veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedések végrehajtásában.


5. § Ez a rendelet 2021. február 8-án lép hatályba.

 


 

408/2020. (VIII.30.) korm. rendelet

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya a magánútlevéllel, valamint egyéb úti okmánnyal végrehajtott nem hivatalos célú határátlépésre terjed ki.

(2) E rendelet alkalmazásában a magyar állampolgárral azonos megítélés alá esik,

a) aki Magyarországon állandó tartózkodásra jogosult, és családtagja, ha ezt a jogát okmánnyal igazolja, illetve

b) aki rendelkezik az idegenrendészeti hatóság valamely jogcímen 90 napot meghaladó idejű tartózkodásra kiadott, érvényes, Magyarország területén való tartózkodásra jogosító engedélyével, és az erről szóló okmányt belépéskor bemutatja,

c) aki magyarországi sportszervezetnek a sportról szóló törvény szerinti versenyzője, illetve sportszakembere, ha külföldön megrendezésre kerülő nemzetközi sporteseményen való részvételét követően lép be Magyarország területére,

d) aki a külföldön megrendezésre kerülő nemzetközi sporteseményen magyarországi sportszervezet általi - névre szólóan kiadott - meghívással, illetve delegálással részt vevő személy, ha külföldön megrendezésre kerülő nemzetközi sporteseményen való részvételét követően lép be Magyarország területére,

e) a magyarországi kulturális intézmény foglalkoztatottja, ha külföldön megrendezésre kerülő kulturális rendezvényen fellépőként vagy technikai személyzetként való részvételét követően lép be Magyarország területére.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki

a) a teherforgalomban történő határátlépésre,

b) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 6/A. § (2) bekezdése szerinti hivatalos útlevéllel történő határátlépésre, valamint

c) arra a személyre, aki a Magyarországra való belépés során hitelt érdemlően igazolja, hogy a határátlépésre jelentkezés napját megelőző 6 hónapon belül a COVID-19 betegségen (a továbbiakban: fertőzés) átesett.

d) arra a személyre, aki a határátlépés során a koronavírus elleni védettségét a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti hatósági igazolvány (a továbbiakban: védettségi igazolvány), valamint a védettségi igazolványon feltüntetett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány felmutatásával igazolja, valamint

e) arra a személyre, aki olyan ország által kiállított védettségi igazolással rendelkezik, amely a védettségi igazolások kölcsönös elfogadásáról szóló kétoldalú megállapodást kötött Magyarországgal, és az ezen ország által a részére kiállított koronavírus elleni védettséget igazoló hatósági igazolvány felmutatásával a koronavírus elleni védettségét igazolja.

f) arra a személyre, aki olyan ország által kiállított védettségi igazolással rendelkezik, amely ország viszonyában Magyarország a védettségi igazolásokat egyoldalúan elismeri, és az ezen ország által a részére kiállított koronavírus elleni védettséget igazoló hatósági igazolvány felmutatásával a koronavírus elleni védettségét igazolja, valamint

g) arra a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyre, aki a d)-f) pont szerinti személy felügyelete alatt áll, és vele együtt lépi át Magyarország határát.

(3a) A védettségi igazolvány felmutatásával egyenértékű, ha az érintett a koronavírus elleni védettségét a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti védőoltást igazoló applikációval igazolja.

(3b) A koronavírus elleni védettség (3a) bekezdés szerinti igazolása során az érintett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány bemutatására külön is felhívható.

(3c) A védőoltást igazoló applikációt ellenőrző szerv vagy személy jogosult az érintett (3b) bekezdés szerinti hatósági igazolványán és az applikációban jelzett adatok megismerésére, azzal, hogy az adatokat - ha törvény vagy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése alapján alkotott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - semmilyen módon nem rögzítheti.

(4) E rendelet alkalmazásában hivatalos célú határátlépés a magánútlevéllel, valamint az egyéb úti okmánnyal végrehajtott hivatalos látogatás céljából történő határátlépés.

 

19/A. § A külpolitikáért felelős miniszter az érintett állam Magyarország által elfogadott védettségi igazolásának mintáját a Kormány hivatalos honlapján közzéteszi.


498/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet egyes, a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó gazdasági szabályokról

 

1. § (1) Az e rendelet hatálybalépésétől a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 8. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott védelmi intézkedés hatályának időtartama alatt az általános forgalmi adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka azon elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített étel- és italforgalomra, mely étkezőhelyi vendéglátás keretében történő értékesítés esetén az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 3. számú melléklet II. részében foglalt táblázat 3. sora alapján az Áfa tv. 82. § (2) bekezdése hatálya alá tartozna.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adómérték alkalmazására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a termékértékesítőnél az Áfa tv. 3. számú melléklet II. részében foglalt táblázat 3. sora szerinti szolgáltatás nyújtásának feltételei a Rendelet 8. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott védelmi intézkedés elrendelését és hatálybalépését megelőzően fennálltak, illetve annak hiányában fennállnának.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adómérték nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti ügylettel összefüggő szállítással kapcsolatos díjra.

2. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 14. § (2) bekezdését akként kell alkalmazni, hogy a magyar állam által belföldön, nyomdai úton előállításra és értékpapírként kibocsátásra kerülő állampapírok okiratát a kibocsátó magyar állam képviseletében a pénzügyminiszter vagy a miniszterelnök jogosult aláírni.

2/A. § *

2/B.   §   A   2021.   január   1.   napja   és   2021.   június   30.   napja   közötti   időszakban   eltöltött   vendégéjszaka   utáni   idegenforgalmi adót az adó alanyának nem kell megfizetnie, az adó beszedésére kötelezettnek nem kell beszednie, befizetnie,  a  megállapított,  de  be  nem  szedett  adót  azonban  –  kivéve,  ha  annak  összege  nulla  –  be  kell  vallania  az adóhatósághoz.

 

A Kormány 319/2021. (VI. 9.) Korm. rendelete alapján 2021. augusztus 1-jén hatályát veszti az egyes, a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó gazdasági szabályokról szóló 498/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet 1. §-a. (MSZÉSZ megjegyzés: augusztus 1-től ismét 27% ÁFA terheli az elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített étel- és italforgalmat.)


A Kormány 318/2021. (VI. 9.) Korm. rendelete
a koronavírus-világjárványt követő, a gazdaság újraindítását elősegítő adózási intézkedésekről

 

2. A turisztikai ágazattal összefüggő köztehercsökkentés

 

4. § A turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezettet a 2021. január 1. napjától 2021. december 31. napjáig terjedő időszakra nem terheli turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség, erre az időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulást nem kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.

 

3. A szociális hozzájárulási adó kötelezettséggel összefüggő szabályok


5. § (1) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 1. § (4) bekezdés a) pontjától eltérően a 2021. évben adott juttatások tekintetében nem terheli adókötelezettség a Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget.


(2) A Szocho tv. 1. § (4) bekezdés b) pontjától eltérően nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 70. § (4) és (5) bekezdése szerinti reprezentáció és üzleti ajándék juttatása után, ha a juttatás e rendelet hatálybalépésének napja és a 2021. december 31. közötti időszakban történik.


(3) A Szocho tv. 11. § (2) bekezdésétől eltérően e rendelet hatálybalépésének napja és 2021. december 31. között létrejött munkaviszony esetében munkaerőpiacra lépő az is, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 183 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény szerinti biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal.

 

4. A Széchenyi Pihenő Kártya formájában – béren kívüli juttatásként – adható összeg emelése

 

6. § (1) A Széchenyi Pihenő Kártyára adott munkáltatói támogatás juttatására a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 40. §-ától eltérően a 2021. év tekintetében a (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A 2021. évben az Szja tv. 71. § (1) bekezdésétől eltérően a Széchenyi Pihenő Kártya
a) szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint,
b) vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint,
c) szabadidő alszámlájára utal utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forint
összegig minősül béren kívüli juttatásnak.


(3) A 2021. évben az Szja tv. 70. § (8) bekezdésétől eltérően az éves rekreációs keretösszeg
a) – ha a munkáltató költségvetési szerv –
aa) évi 400 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll,
ab) a 400 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak
az év egy részében áll fenn,
ac) évi 400 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg,

b) más munkáltató esetében
ba) évi 800 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll,
bb) a 800 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn,
bc) évi 800 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

 

8. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.


(2) Ez a rendelet a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztésekor hatályát veszti.


 

176/2021. (IV. 15.) Korm. rendelet egyes veszélyhelyzeti intézkedésekről

 

1. § E rendelet alkalmazásában

a) közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontja szerinti közterület,

b) vendéglátó üzlet: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 30. pontja szerinti tevékenységek folytatására alkalmas helyiség,

c) sajtótermék: a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 1. § 6. pontja szerinti sajtótermék, az internetes újság vagy hírportál kivételével.

 

2. § (1) A közterület e rendelet szerinti használatára a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet] hatálybalépésének napjától 2021. december 31. napjáig a közterülethez közvetlenül csatlakozó vendéglátó üzletnek az üzemeltetője, bérlője vagy tulajdonosa (a továbbiakban együtt: használó) közterület-használati hozzájárulás megfizetése nélkül ingyenesen jogosult.

(2) A használó a közterületnek a közterülethez közvetlenül csatlakozó vendéglátó üzlet előtti részét - a vendéglátó üzlet közterületen működő terasza működtetése céljából - a vendéglátó üzlet közterülethez csatlakozó épülethatára szélességében használhatja.

(3) Az e rendelet hatálybalépésekor érvényes közterület-használati engedéllyel vagy szerződéssel rendelkező használó a közterületet az engedély vagy szerződés szerinti mértékben használhatja.

(4) A (2) bekezdés szerinti használati jogot

a) az azonos épületben lévő vendéglátó üzletek - eltérő megállapodás hiányában - vendéglátó üzletenként azonos mértékben,

b) a közúti forgalomtól elzárt terület (tér vagy sétálóutca) esetében a szemben lévő vendéglátó üzletek a terület felezővonaláig

gyakorolhatják.

(5) A (2) bekezdés nem alkalmazható

a) a kiemelt nemzeti emlékhely területén,

b) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) szerinti közparkban, zöldterületen,

c) a járművek forgalmát biztosító úttesten vagy a várakozásukra kijelölt területen,

d) a tömegközlekedési járműre történő várakozás céljára közterületen elkülönített területen,

e) lakó- vagy társasházba, egyéb építménybe történő ki- és bejutást, tűzcsap, forgalomirányító készülék vezérlőegysége megközelítését akadályozó módon, valamint a járdán a gyalogosok közlekedését zavaró, biztonságát veszélyeztető, a járművezetők kilátását gátoló, a közúti forgalmi jelzések felismerését akadályozó, a közút forgalmát veszélyeztető, a közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását akadályozó módon és

f) tűzoltó felvonulási területen.

 

3. § (1) A használó felelős azért, hogy a közterület közlekedésre szánt területén - a települési önkormányzat által alkotott 2020. december 31. napján hatályos szabályozás szerint, annak hiányában az OTÉK 41. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - biztosított legyen a zavartalan közúti és gyalogos közlekedés. Az OTÉK 39. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat akként kell alkalmazni, hogy a járda hasznos szélessége (gyalogossáv) 1,50 méter.

(2) A vendéglátó üzlet nyitvatartására vonatkozóan a 2020. december 31. napján hatályos, a települési önkormányzat által alkotott szabályok az irányadóak, azzal, hogy a vendéglátó üzlet számára előnyösebb működési feltételeket biztosító szabályok megállapíthatóak, azzal, hogy az ilyen rendelkezésnek a 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendeletben megállapított kijárási korlátozás időpontjával kapcsolatos szabályhoz igazodnia kell.

 

4. § (1) A 3. § (1) bekezdésében foglaltak ellenőrzésére és intézkedés megtételére a rendőrség jogosult. A rendőr felszólítására a használó köteles a közúti és gyalogos közlekedés akadályozását haladéktalanul megszüntetni.

(2) A 3. § (1) bekezdésében foglaltakat első alkalommal megszegő használót - ha felszólításra a közúti és a gyalogos közlekedés akadályoztatását megszünteti - a rendőr figyelmezteti a kötelezettségének betartására. Ha a használó az akadályt a rendőr felszólítására nem szüntette meg, vagy a közúti és gyalogos közlekedés akadályozása jelentős, a rendőrség az üzemeltetővel szemben a 3. § (1) bekezdése szerinti kötelezettség megszegése miatt

a) a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 38/B. §-ától eltérően 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki, valamint

b) a kötelezettség ismételt megszegése esetén a vendéglátó üzletet legfeljebb hat hónap időtartamra ideiglenesen bezárathatja.

(3) A rendőrség a (2) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket együtt is alkalmazhatja.

(4) A kiszabott bírság megfizetése a rendőrség hivatalos honlapján közzétett számlaszámra történő befizetéssel történik.

(5) A bírságot kiszabó határozat a közléssel véglegessé válik. A bírságot a határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni.

(6) A bírságot kiszabó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A használó a véglegessé vált határozat ellen az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 114. § (1) bekezdése alapján közigazgatási pert indíthat.

(7) A (2) és (3) bekezdés szerinti intézkedések megtételére az ellenőrzés helye szerint illetékes rendőrkapitányság jogosult.

 

5. § Ha a vendéglátó üzletet a rendőrség ideiglenesen bezáratta, a vendéglátó üzlet

a) használójának a vendéglátó tevékenység végzésére kiadott engedélye vagy ilyen célú bejelentése a vendéglátó üzlet ideiglenes bezáratásának az időtartamára érvényét veszti,

b) használója részére a vendéglátó üzlet ideiglenes bezáratásának az időtartamára vendéglátó tevékenység végzésére engedély nem adható, illetve ilyen célú bejelentése nem érvényes,

c) használója a vendéglátó üzlet ideiglenes bezáratásának időtartama alatt vendéglátó tevékenységet nem végezhet.

 

6. § (1) A sajtótermék árusítására e rendelet hatálybalépésekor jogosult, az árusítással kapcsolatos fülke, pavilon, épület, üzlet tulajdonosa, bérlője nem köteles közterület-használati hozzájárulást beszerezni, ha kizárólag olyan sajtóterméket árusít, amely a járványhelyzettel kapcsolatos közérdekű közleményt, tájékoztatást tartalmaz.

(2) E rendelet alkalmazásában sajtótermék árusításának minősül az alkalmi és mozgóárusítás is.

(3) Nem kell közterület-használati hozzájárulást beszerezni az (1) bekezdés szerinti sajtótermék közterületen történő osztásához sem.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti közterület-használat nem gyakorolható a 2. § (5) bekezdésében megjelölt területeken.

(5) A közterület-használat gyakorlására a 3. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

 

7. § (1) A 6. §-ban foglaltak ellenőrzésére és intézkedés megtételére a rendőrség jogosult.

(2) Ha az árusítással kapcsolatos fülke, pavilon, épület, üzlet tulajdonosa, bérlője a közterületet közterület-használati hozzájárulás nélkül a 6. §-tól eltérően használja, a rendőrség vele szemben a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 38/B. §-ától eltérően 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki. A rendőrség eljárására a 4. § (4)-(7) bekezdését kell alkalmazni.

 

8. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a hárommillió-ötszázezredik COVID-19 elleni oltóanyaggal történő védőoltás első dózisa beadásának napját követő napon lép hatályba. (megjegyzés: 2021. április 24.)

(2) A 9. § az e rendelet hatálybalépését követő 14. napon lép hatályba.

(3) E rendelet hatálybalépésének naptári napját az élet és vagyonbiztonság védelméért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

 

9. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.

 

A rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja (Megjegyzés: a 2021. évi őszi országgyűlési ülésszak első ülésnapját követő 15. napig vannak hatályban.)


637/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet a hiteltörlesztési moratórium veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályainak bevezetéséről


1. § (1) Az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló 2020. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Törvény)

a) 7-11. §-a és 13. §-a alkalmazása során 2021. szeptember 30-ig adósnak minősül - a Törvény 3. § (1) bekezdésének figyelembevételével - az a személy, akinek a hitelező által üzletszerűen nyújtott szerződésből tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége,

b) 12. §-a alkalmazása során 2021. szeptember 30-ig részletvevőnek, illetve bérlőnek minősül az a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény 7. § (2) bekezdése szerinti részletvevő, illetve bérlő, akinek a hatályos, részletvételre irányuló, illetve lakásbérleti szerződéséből eredő vételárrészlet-fizetési, illetve bérletidíj-fizetési kötelezettsége áll fenn.

(2) A Törvény 7. § (1) bekezdésétől eltérően azon adósnak, aki a 2020. december hónapra esedékes tőke-, kamat- és díjfizetési kötelezettsége teljesítése tekintetében nem élt a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 9. § (1) bekezdése szerinti fizetési moratóriummal, a fizetési moratórium igénybevételére vonatkozó szándékát előre, írásban vagy a hitelező által rendszeresített elektronikus úton be kell jelentenie a hitelezőnek.

1/A. § (1) A Törvény 7. § (2) bekezdésétől eltérően a fizetési moratórium 2021. szeptember 30. napjáig tart.

(2) A Törvény 7. § (4) bekezdésétől eltérően a fizetési moratórium alatt lejáró szerződés 2021. szeptember 30. napjáig meghosszabbodik.

(3) A Törvény 12. § (1) bekezdésétől eltérően a Törvény 12. §-a szerinti fizetési haladék 2021. szeptember 30-ig tart.

2. § A Törvény 14-17. §-át 2021. június 30-ig nem kell alkalmazni.


 

A Kormány 52/2021. (II. 9.) Korm. rendelete a bérleti díj-fizetési mentességről

 

1. § (1) E rendelet hatálya nem terjed ki

a) a munkahelyi étterem, illetve büfé,

b) a szálláshelyen található étterem, illetve bár,

c) a köznevelési intézmény, valamint a szakképző intézmény menzája, valamint büféje, d) az egészségügyi intézményben található étterem, illetve büfé

üzemeltetőjére.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, illetve a Magyar Nemzeti Bank többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságra.

 

2. A bérletidíj-fizetési mentesség



2. § (1) A bérbeadó a bérleti díj 2021. február, március, április, május és június hónapokra eső részét nem követelheti a bérlőtől

a) az állam vagy a helyi önkormányzat, valamint

b) az állam vagy a helyi önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságtulajdonában lévő – (2) bekezdés szerinti – helyiség tekintetében fennálló bérleti szerződés alapján.

(2) Az (1) bekezdés alapján azon helyiség tekintetében nem követelheti a bérbeadó a bérleti díjat, amely esetében a bérleti szerződés – az 1–25. pont szerinti tevékenységre vonatkozóan – e rendelet hatálybalépését megelőzően létrejött, és amelyben a bérlő 2020. november 4. napján

1. éttermi, mozgó vendéglátás,

2. rendezvényi étkeztetés,

3. italszolgáltatás,

4. filmvetítés,

5. konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése,

6. sport és szabadidős képzés,

7. előadó-művészet,

8. előadó-művészetet kiegészítő,

9. művészeti létesítmények működtetése,

10. múzeumi tevékenység,

11. növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése,

12. sportlétesítmény működtetése,

13. sportegyesületi,

14. testedzési szolgáltatás,

15. egyéb sporttevékenység,

16. vidámparki, szórakoztatóparki,

17. fizikai közérzetet javító szolgáltatás,

18. egyéb szórakoztatás, szabadidős,

19. szállodai szolgáltatás,

20. üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás,

21. kempingszolgáltatás,

22. egyéb szálláshely szolgáltatás,

23. utazásközvetítés,

24. utazásszervezés vagy

25. egyéb szárazföldi személyszállítástevékenységet végzett.

 

(3) A (2) bekezdés 14. pontja szerinti tevékenységet végzőre nem terjed ki az (1) bekezdés szerinti rendelkezés, ha a tevékenységet végző az optikai és a mezőgazdasági tevékenységet tényleges főtevékenységként folytatja.

(4) A (2) bekezdés 17. pontja szerinti tevékenységet végzőre nem terjed ki az (1) bekezdés szerinti rendelkezés, ha a tevékenységet végző az építési és szerelési munkához kapcsolódó cikkek kölcsönzését tényleges főtevékenységként végzi.

(5) A (2) bekezdés 24. pontja szerinti tevékenységet végzőre nem terjed ki az (1) bekezdés szerinti rendelkezés, ha a tevékenységet végző a kerékpárok javítása tevékenységet tényleges főtevékenységként folytatja.

(6) A (2) bekezdésnek megfelelő helyiség tekintetében fennálló bérleti szerződés alapján e rendelet hatálybalépése előtt az (1) bekezdés szerinti időszakra már megfizetett bérleti díjat 2021. március 16. napjáig a bérbeadó köteles a bérlőnek visszafizetni.

(7) A (2) bekezdésnek megfelelő helyiség tekintetében fennálló bérleti szerződés alapján a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 147/2021. (III. 27.) Korm. rendelet hatálybalépése előtt az (1) bekezdés szerinti időszakra már megfizetett bérleti díjat 2021. április 16. napjáig a bérbeadó köteles a bérlőnek visszafizetni.


150/2021. (III. 27.) Korm. rendelet a Széchenyi Pihenő Kártya felhasználásának veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályainak újbóli bevezetéséről


1. § A veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig a pénzforgalmi szolgáltató a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként átutalt, fel nem használt pénzeszköz erejéig és annak terhére a munkavállalóval szemben a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet szerinti díjat nem számíthatja fel.

2. § A pénzforgalmi szolgáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül tájékoztatja a kártyabirtokost arról, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő 61. naptól kezdve milyen mértékű díjat számít fel a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként átutalt, fel nem használt pénzeszközre.

 

A Kormány 178/2021. (IV. 15.) Korm. rendelete a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet módosításáról

Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet a következő 22. §-sal egészül ki:

„22. § 2021. december 31-ig az Szja tv. 71. § (1) bekezdése alapján béren kívüli juttatásként az egyes alszámlákra utalt Széchenyi Pihenő Kártya juttatást a szolgáltató a Széchenyi Pihenő Kártya elfogadói szerződésétől eltérően az 5. § (1) bekezdése szerinti eredeti alszámlánál meghatározott tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás ellenértékének megfizetésére egy másik alszámlán lévő egyenleget is elfogadhatja, valamint a kártyabirtokos az egyes alszámlákon lévő pénzeszközt a 3. § (2) bekezdésétől eltérően az 5. § (1) bekezdése szerinti másik alszámlánál meghatározott szolgáltatás ellenértékének megfizetésére is – ide nem értve a szolgáltatás közvetítését – felhasználhatja.”

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 10. napon lép hatályba (megjegyzés: 2021. április 25-én).

 


 

Foglaljon szobát tagszállodáinkban!

Tovább

455

Szálloda

39.244

Szállodai szoba