Kormányrendeletek a járványügyi készültség védelmi intézkedéseiről

484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedésekről

 

Tartalmazza a:

  • 144/2021. (III. 27.) Korm. rendelet - a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának első fokozatáról
  • 175/2021. (IV. 15.) Korm. rendelet - A védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának második fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról
  • 194/2021. (IV. 26.) Korm. rendelete a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának harmadik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról
  • 233/2021. (V. 6.) Korm. rendelete a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának negyedik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról
  • 264/2021. (V. 21.) Korm. rendelete a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának ötödik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról
  • 365/2021. (VI. 30.) Korm. rendelete a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának hatodik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról

szóló módosításokat.

1. A maszkviselési szabályok megerősítése

1. § (1) Az egészségügyi intézmény területén a kötelező maszkviselés szabályait az egészségügyért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

(2) A szociális intézmény területén a kötelező maszkviselés szabályait a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott eseten kívül orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot, illetve textil vagy más anyagból készült maszkot (a továbbiakban együtt: maszk) bárki jogosult használni, és a maszkhasználat senki számára sem tiltható meg.

 

1/A. A védettségi igazolvány használatának és a jogosultság igazolásának általános szabályai

2/A. § (1) E rendelet alkalmazásában koronavírus ellen védett személy az, aki ezt a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti hatósági igazolvány (a továbbiakban: védettségi igazolvány) bemutatásával igazolja.

(2) Ha az e rendelet szerinti valamely jog a koronavírus elleni védettség esetén gyakorolható, az e jogot gyakorolni szándékozó személy a jog gyakorlására való jogosultság igazolása érdekében felhívható a védettségi igazolvány védettséget igazoló módon történő bemutatására.

 

(3) Ha az e rendelet szerinti valamely jog a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy által gyakorolható, az e jogot gyakorolni szándékozó hatodik életévét betöltött személy életkorát személyazonosító igazolványával, útlevelével, vezetői engedélyével vagy diákigazolványával igazolja.

 

(4) Ha az e rendelet szerinti valamely jog a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy által gyakorolható, az e jogot gyakorolni szándékozó hatodik életévét betöltött személy a jog gyakorlására való jogosultsága igazolása érdekében felhívható életkorának az életkor megállapítására alkalmas módon való igazolására.

(5) A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy életkorának ellenőrzése mellőzhető, ha a kiskorúság ténye nyilvánvaló.

(6) A koronavírus elleni védettség igazolása során az érintett a védettségi igazolványon feltüntetett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány bemutatására külön is felhívható.

(7) A védettségi igazolvány meglétét vagy az életkort ellenőrző szerv vagy személy jogosult az érintett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványán szereplő adatok megismerésére, azzal, hogy az adatokat - ha törvény vagy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése alapján alkotott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - semmilyen módon nem rögzítheti.

(8) A védettségi igazolvány felmutatásával egyenértékű, ha az érintett a koronavírus elleni védettségét a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti védőoltást igazoló applikációval igazolja.

(9) A koronavírus elleni védettség (8) bekezdés szerinti igazolása során az érintett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány bemutatására külön is felhívható.

(10) A védőoltást igazoló applikációt ellenőrző szerv vagy személy jogosult az érintett (9) bekezdés szerinti hatósági igazolványán és az applikációban jelzett adatok megismerésére, azzal, hogy az adatokat - ha törvény vagy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése alapján alkotott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - semmilyen módon nem rögzítheti.

(11) A védettségi igazolvány felmutatásával egyenértékű, ha a nem magyar állampolgár vagy a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgár a Covid–19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az oltásra, tesztelésre és gyógyultságra vonatkozó interoperábilis igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kibocsátásának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló, 2021. június 14-i (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EUr.) szerinti uniós digitális Covid-igazolvány (a továbbiakban: digitális Covid-igazolvány) felmutatásával igazolja, hogy

a) a koronavírus ellen

aa) az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett,

ab) az Egészségügyi Világszervezet vészhelyzeti felhasználási engedélyt kapott oltóanyagokat tartalmazó listáján szereplő vagy

ac) a Magyarországon engedélyezett és a lakosság oltására felhasznált oltóanyaggal legalább egy alkalommal beoltották, és az első oltástól számított egy év még nem telt el, vagy

b) a koronavírus által okozott megbetegedésen (a továbbiakban: fertőzés) átesettség miatt védett.

(12) A (11) bekezdés b) pontja szerint fertőzésen átesettség miatt védett, aki digitális Covid-igazolvánnyal igazolja, hogy az utolsó pozitív eredményű, a koronavírus kimutatására szolgáló, az egészségügyi szakmai szabályoknak megfelelő molekuláris biológiai vizsgálatától – SARS-CoV-2 PCR teszt – vagy az EUr. alapján az EUr. 7. cikke szerinti igazolványhoz elfogadható pozitív antigén gyorsteszttől számított 15 nap eltelt, és 180 nap még nem telt el.

(13) A koronavírus elleni védettség (11) bekezdés szerinti igazolása során az érintett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány bemutatására külön is felhívható, a digitális Covid-igazolványt ellenőrző szerv vagy személy jogosult az érintett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványán és a digitális Covid-igazolványában jelzett adatok megismerésére, azzal, hogy az adatokat – ha törvény vagy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése alapján alkotott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – semmilyen módon nem rögzítheti.

2/B. § (1) A 2/A. §-ban foglaltakon túl e rendelet alkalmazásában koronavírus ellen védett személy, aki

a) olyan állam által kiállított védettségi igazolással rendelkezik, amely állam által kiállított védettségi igazolást Magyarország elismeri és ennek tényét a külpolitikáért felelős miniszter a határrendészetért felelős miniszterrel egyetértésében kiadott rendeletében megállapította (MSZÉSZ megjegyzés: 7/2021. KKM és a 17/2021. (V. 22.) KKM rendeletben található ezen országok listája), és

b) koronavírus elleni védettségét az a) pont szerinti állam által a részére kiállított koronavírus elleni védettségi igazolás bemutatásával igazolja. (MSZÉSZ megjegyzés: Magyarország által elfogadott védettségi igazolások mintáit ezen az oldalon találja)


(2) A koronavírus elleni védettség igazolása során az (1) bekezdés szerinti személy a személyazonosításra alkalmas igazolványa vagy az útiokmánya bemutatására külön is felhívható.

 

3. A rendezvényekre vonatkozó védelmi intézkedések

5. § (1) Rendezvényt szervezni, illetve tartani az e rendeletben meghatározott szabályok szerint megengedett.

(2) Rendezvény helyszínén az e rendeletben meghatározott esetben és szabályok szerint a tartózkodás megengedett.

(3) Ezen alcím alkalmazásában rendezvény különösen

a) a rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, valamint nem nyilvános, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó esemény (a továbbiakban: zenés, táncos rendezvény),

b) a kulturális esemény,

c) a sportrendezvény,

d) a családi esemény, a magánrendezvény,

e) a karácsonyi vásár,

f) a sportfesztivál, valamint

g) a falunap.

(4) Ezen alcím alkalmazásában a vallási közösségek szertartása - beleértve a házasságkötést, valamint a temetést – nem minősül rendezvénynek. A szertartás megtartásáról a vallási közösség dönt.

(4a) Ezen alcím alkalmazásában
a) a házasságkötés – az ilyen eseményt általában követő családi esemény vagy magánrendezvény (a továbbiakban: lakodalom) kivételével –, valamint
b) a temetés nem minősül rendezvénynek.

(4c) Ezen alcím alkalmazásában nem minősül rendezvénynek a versenyrendszerben szervezett verseny vagy mérkőzés közterületen elhelyezett kivetítőn történő közvetítése.

(4d) E rendelet alkalmazásában nem minősül rendezvénynek a kulturális esemény, ha az előadó-művészet valamely ágának fellépése céljából megtartott esemény

a) az e művészet céljára rendelt helyszínen kerül megtartásra,

b) előre megváltott ülőhelyre szóló jegy ellenében látogatható, és

c) a néző az előadás időtartama alatt az előre megváltott ülőhelyén köteles tartózkodni.

(6) Ezen alcím alkalmazásában
a) sportrendezvény az olyan versenyrendszerben szervezett verseny vagy mérkőzés, amelyen versenyzőként kizárólag a sportról szóló törvény szerinti versenyszerűen sportoló vehet részt,
b) sportfesztivál az olyan sportesemény, amelyen a sportról szóló törvény szerinti versenyszerűen sportoló mellett a szabadidős sportoló is részt vehet.

7) Ezen alcím alkalmazásában a falunap olyan rendezvény, amelyet 5000 főnél nem nagyobb lakónépességű település önkormányzata szervez, és a rendezvényt szabadtéren tartják.

6. § (1)

(2) A sportrendezvényen nézőként a koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vehet részt.

(2a) A jegy megváltásával látogatható kulturális eseményen nézőként a koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vehet részt.

(2b) A sportrendezvény, illetve a kulturális esemény szervezője, valamint a sportrendezvény, illetve a kulturális esemény helyszínének üzemeltetője vagy vezetője, illetve a szervező, az üzemeltető vagy a vezető alkalmazottja köteles annak a nézőnek a beléptetését megtagadni, valamint a belépését megakadályozni, aki a koronavírus elleni védettségét vagy az életkorát e rendeletben meghatározott módon nem igazolja.

(2f) A sportrendezvények esetében kormányrendelet e rendelettől eltérő szabályokat állapíthat meg.

(2g) A zenés, táncos rendezvény e rendelet alkalmazásában nem minősül kulturális eseménynek.

6/A. § (1) A családi eseményt vagy magánrendezvényt az e §-ban foglaltak szerint lehet megtartani.

(2) A családi eseményen vagy magánrendezvényen – az ott foglalkoztatottakon kívül – egy időben
a) a lakodalom esetén legfeljebb négyszáz fő,
b) a lakodalmon kívül minden más családi esemény vagy magánrendezvény esetén legfeljebb száz fő lehet jelen.

(3) A családi eseményen vagy magánrendezvényen a válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás megengedett.

(4) A (2) bekezdés szerinti védelmi intézkedés betartatásáról a családi esemény vagy magánrendezvény szervezője, valamint a családi esemény vagy magánrendezvény helyszínének üzemeltetője, illetve a családi esemény vagy magánrendezvény helyszínével rendelkezni jogosult köteles gondoskodni.

6/B. § (1) A zenés, táncos rendezvényt az e §-ban foglaltak szerint lehet megtartani.

(2) A zenés, táncos rendezvény helyszínén – az (5) bekezdés szerinti kivétellel – kizárólag koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy tartózkodhat.

(3) A zenés, táncos rendezvény helyszínén – az (5) bekezdés szerinti kivétellel – tizennyolcadik életévét betöltött, koronavírus ellen nem védett személynek tilos tartózkodni.

(4) Tilos zenés, táncos rendezvényt tizennyolcadik életévét betöltött, koronavírus ellen nem védett személyek számára szervezni, tartani, meghirdetni, arra fellépőket, illetve nézőket toborozni.

(5) A zenés, táncos rendezvény helyszínén – a videoklip-forgatáson vagy más audio- vagy videofelvételen statisztaként történő közreműködés kivételével – koronavírus ellen nem védett személy is foglalkoztatható.

(6) Ha a zenés, táncos rendezvény helyszínén videoklip-forgatást vagy más audio- vagy videofelvételt tartanak, a felvételen statisztaként kizárólag koronavírus ellen védett személy vehet részt.

(7) A zenés, táncos rendezvény szervezője, valamint a zenés, táncos rendezvény helyszínének üzemeltetője vagy vezetője, illetve a szervező, az üzemeltető vagy a vezető alkalmazottja köteles annak a személynek a beléptetését megtagadni, valamint a belépését megakadályozni, aki a koronavírus elleni védettségét az e rendeletben meghatározott módon nem igazolja.

(8) A (2)–(6) bekezdés szerinti védelmi intézkedés betartatásáról a zenés, táncos rendezvény szervezője, illetve a zenés, táncos rendezvény helyszínének üzemeltetője köteles gondoskodni.

6/C. § (1) A sportrendezvénynek, a kulturális eseménynek, a családi eseménynek vagy magánrendezvénynek, zenés, táncos rendezvénynek, valamint falunapnak nem minősülő rendezvényt (a továbbiakban: egyéb rendezvény) az e §-ban foglaltak szerint lehet megtartani.

(2) Ha az egyéb rendezvényt a szabadtéren tartják, és azon – az ott foglalkoztatottakon kívül –
a) ötszáz főnél kevesebben vannak jelen, azon a koronavírus ellen nem védett személy is részt vehet,
b) ötszáz fő vagy ennél több személy van jelen, azon – a (6) bekezdés szerinti kivétellel – kizárólag a koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vehet részt.

(3) Ha az egyéb rendezvényt zárt térben tartják, az egyéb rendezvényen – az ott foglalkoztatottakon kívül – kizárólag a koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vehet részt.

(5) A (2) bekezdés b) pontja, illetve a (3) bekezdés szerinti egyéb rendezvény szervezője, valamint az egyéb rendezvény helyszínének üzemeltetője vagy vezetője, illetve a szervező, az üzemeltető vagy a vezető alkalmazottja – a (6) bekezdés szerinti kivétellel – köteles annak a személynek a beléptetését megtagadni, valamint a belépését megakadályozni, aki a koronavírus elleni védettségét vagy az életkorát e rendeletben meghatározott módon nem
igazolja.

(6) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti egyéb rendezvény sportfesztivál, abban az esetben a sporteseményen a koronavírus ellen nem védett, a sportról szóló törvény szerinti versenyszerűen sportoló is elindulhat.

(7) A (2)–(3) bekezdés szerinti védelmi intézkedés betartatásáról a rendezvény szervezője, illetve a rendezvény helyszínének üzemeltetője köteles gondoskodni.

6/E. § (1) A falunapot az e §-ban foglaltak szerint lehet megtartani.

(2) A falunapon a válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás megengedett.

(3) A falunapon a koronavírus ellen nem védett személy is részt vehet.

(4) A falunapon – életkorra való tekintet nélkül – egy időben legfeljebb ezerötszáz fő lehet jelen.

(5) A (4) bekezdés szerinti védelmi intézkedés betartatásáról a falunap szervezője, illetve a falunap helyszínének üzemeltetője köteles gondoskodni.

7. § Az 5. § és a 6. § szerinti védelmi intézkedések betartatásáról a rendezvény szervezője, illetve a rendezvény helyszínéül szolgáló intézmény vagy helyiség üzemeltetője köteles gondoskodni.


2021. évi I. törvény a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről*

A koronavírus-világjárvány idején a Kormány alapvető célja, hogy megvédje a magyar emberek életét és egészségét, valamint mérsékelje a gazdasági károkat és megőrizze a munkahelyeket. Ennek eléréséhez gyors és hatékony döntéshozatalra van szükség. Az elmúlt hónapok bebizonyították, hogy a korábban elfogadott rendkívüli és átmeneti jogi keretek jól szolgálták ezeket a célokat. Legfontosabb törekvésünk, hogy az ország mielőbb maga mögött hagyja a járvány időszakát, ezért a Kormány a veszélyhelyzetben alkotott rendeletei hatályának meghosszabbítására tesz javaslatot. A vonatkozó felhatalmazás megadására az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

 

1. § Ez a törvény az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése alapján a Kormány által, a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerinti, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírusvilágjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében kihirdetett veszélyhelyzettel (a továbbiakban: veszélyhelyzet) összefüggő sajátos szabályokat állapítja meg.

2. § (1) Az Országgyűlés az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése alapján felhatalmazza a Kormányt, hogy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kormányrendeletek hatályát e törvény hatályvesztéséig meghosszabbítsa.

(2) Az Országgyűlés e törvény hatályvesztését megelőzően az (1) bekezdés szerinti felhatalmazását visszavonhatja.

(3) Az Országgyűlés az e törvény hatálybalépéséig megalkotott, (1) bekezdés szerinti kormányrendeleteket megerősíti.

(...)

3. § A Kormány a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása érdekében az intézkedések hatályának fenntartásáig megtett intézkedésekről rendszeresen, az Országgyűlés ülésén – annak hiányában az Országgyűlés elnöke és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői részére – ad tájékoztatást.


4. § (1) A helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának kimondása esetén e döntés hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követő napon áll be.

(2) A helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának a veszélyhelyzet idejére eső időközi választásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 483/2020. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet2.) vagy a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény (a továbbiakban: Tv.) vagy a veszélyhelyzet idejére eső időközi választásokra, valamint az országos és helyi népszavazásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 30/2021. (I. 29.) Korm. rendelet hatálya alatt történő kimondása esetén e döntés hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követő napon áll be.

(3) A veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások elmaradnak. A ki nem tűzött és az elmaradt választást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.

(4) Ha a kitűzött választás elmaradását a Tv. 4. § (4) bekezdése alapján szünetelésnek kellett tekinteni, a kitűzött választás szünetelése fennmarad azzal, hogy a nyilvántartásba vétel hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követően kitűzött választásra is kiterjed, további jelölt- és listaállítás nem lehetséges. Ebben az esetben az elmaradt választást legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő negyvenötödik napra lehet kitűzni.

(5) A veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás nem kezdeményezhető, a már kitűzött országos és helyi népszavazások elmaradnak.

(6) A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) II-III. Fejezetében meghatározott valamennyi határidő megszakad. A határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődnek. A ki nem tűzött és az elmaradt országos és helyi népszavazást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.

(7) Ha a helyi népszavazás kezdeményezése érdekében folytatott aláírásgyűjtésre vonatkozó határidő a Tv. 4. § (6) bekezdése alapján szünetelt, az aláírásgyűjtésre vonatkozó határidő a Rendelet2. hatálybalépésétől a veszélyhelyzet megszűnését követő napig szünetel.

(8) A (7) bekezdés szerinti aláírásgyűjtés esetén a helyi választási iroda vezetője a veszélyhelyzet megszűnését követő napon új hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, és azt átadja a szervezőnek. A szünetelés időtartama az Nsztv. 47. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamba nem számít be.

4/A. § Ez a törvény nem érinti a Kormány azon jogkörét, hogy a veszélyhelyzetet a 2021. évi őszi országgyűlési ülésszak első ülésnapját követő 15. napot megelőzően megszüntesse.

 

5. § Ez a törvény a kihirdetése napján 23 órakor lép hatályba.

 

5/A. § (1) Ez a törvény a 2021. évi őszi országgyűlési ülésszak első ülésnapját követő 15. napon hatályát veszti.


(2) E törvény hatályvesztésének naptári napját az igazságügyért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.”


A Kormány 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében, a 2–4. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 

1. A veszélyhelyzet kihirdetése

1. § A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV koronavírusvilágjárvány (a továbbiakban: koronavírus-világjárvány) következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdet ki.

2. A koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításával összefüggő szabályok

2. § (1) A Kormány a koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításáért felelős kormánytagként a miniszterelnököt jelöli ki.

(2) A miniszterelnököt az (1) bekezdés szerinti feladatának ellátásában a járványügyi készültség során működő Operatív Törzs feladatairól szóló 286/2020. (VI. 17.) Korm. rendelettel létrehozott Operatív Törzs segíti.

 

3. § (1) A veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről külön kormányrendeletek rendelkeznek.

(2) A Kormány a veszélyhelyzet fennállásának szükségességét folyamatosan felülvizsgálja.

(3) A Kormány az állampolgárok együttműködését kéri a veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedések végrehajtásában.


5. § Ez a rendelet 2021. február 8-án lép hatályba.


408/2020. (VIII.30.) korm. rendelet a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya a magánútlevéllel, valamint egyéb úti okmánnyal végrehajtott nem hivatalos célú határátlépésre terjed ki.

 

(2) E rendelet alkalmazásában a magyar állampolgárral azonos megítélés alá esik,

a) aki Magyarországon állandó tartózkodásra jogosult, és családtagja, ha ezt a jogát okmánnyal igazolja, illetve

b) aki rendelkezik az idegenrendészeti hatóság valamely jogcímen 90 napot meghaladó idejű tartózkodásra kiadott, érvényes, Magyarország területén való tartózkodásra jogosító engedélyével, és az erről szóló okmányt belépéskor bemutatja,

c) aki magyarországi sportszervezetnek a sportról szóló törvény szerinti versenyzője, illetve sportszakembere, ha külföldön megrendezésre kerülő nemzetközi sporteseményen való részvételét követően lép be Magyarország területére,

d) aki a külföldön megrendezésre kerülő nemzetközi sporteseményen magyarországi sportszervezet általi - névre szólóan kiadott - meghívással, illetve delegálással részt vevő személy, ha külföldön megrendezésre kerülő nemzetközi sporteseményen való részvételét követően lép be Magyarország területére,

e) a magyarországi kulturális intézmény foglalkoztatottja, ha külföldön megrendezésre kerülő kulturális rendezvényen fellépőként vagy technikai személyzetként való részvételét követően lép be Magyarország területére.

 

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki

a) a teherforgalomban történő határátlépésre,

b) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 6/A. § (2) bekezdése szerinti hivatalos útlevéllel történő határátlépésre, valamint

c) arra a személyre, aki a Magyarországra való belépés során hitelt érdemlően igazolja, hogy a határátlépésre jelentkezés napját megelőző 6 hónapon belül a COVID-19 betegségen (a továbbiakban: fertőzés) átesett.

d) arra a személyre, aki a határátlépés során a koronavírus elleni védettségét a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet rendelet [a továbbiakban: 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet] szerinti hatósági igazolvány (a továbbiakban: védettségi igazolvány), valamint a védettségi igazolványon feltüntetett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány felmutatásával igazolja, valamint

e) arra a személyre, aki olyan ország által kiállított védettségi igazolással rendelkezik, amely a védettségi igazolások kölcsönös elfogadásáról szóló kétoldalú megállapodást kötött Magyarországgal, és az ezen ország által a részére kiállított koronavírus elleni védettséget igazoló hatósági igazolvány felmutatásával a koronavírus elleni védettségét igazolja.

f) arra a személyre, aki olyan ország által kiállított védettségi igazolással rendelkezik, amely ország viszonyában Magyarország a védettségi igazolásokat egyoldalúan elismeri, és az ezen ország által a részére kiállított koronavírus elleni védettséget igazoló hatósági igazolvány felmutatásával a koronavírus elleni védettségét igazolja, valamint

g) arra a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyre, aki a d)-f) pont szerinti személy felügyelete alatt áll, és vele együtt lépi át Magyarország határát.

h) arra a személyre, aki - a polgári légijárművel történő beutazás esetét ide nem értve - a Horvát Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, Románia, a Szerb Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, valamint a Szlovén Köztársaság területéről lép Magyarország területére valamint,

i) arra a személyre, aki 72 óránál nem régebbi, a 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet 3. § (2a) bekezdés a)–i) pontja szerinti országok valamelyikében elvégzett, az egészségügyi szakmai szabályoknak megfelelő, molekuláris biológiai vizsgálat – SARS-CoV-2 PCR teszt – eredményét tartalmazó, magyar vagy angol nyelvű okirattal igazolja, hogy a szervezetében a SARS-CoV-2 koronavírus a vizsgálat időpontjában nem volt kimutatható.

 

(3a) A védettségi igazolvány felmutatásával egyenértékű, ha az érintett a koronavírus elleni védettségét a 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti védőoltást igazoló applikációval igazolja.

 

(3b) A koronavírus elleni védettség (3a) bekezdés szerinti igazolása során az érintett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány bemutatására külön is felhívható.


(3c) A védőoltást igazoló applikációt ellenőrző szerv vagy személy jogosult az érintett (3b) bekezdés szerinti hatósági igazolványán és az applikációban jelzett adatok megismerésére, azzal, hogy az adatokat - ha törvény vagy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése alapján alkotott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - semmilyen módon nem rögzítheti.

 

(3d) A védettségi igazolvány felmutatásával egyenértékű, ha az érintett a Covid–19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az interoperábilis, Covid–19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló, 2021. június 14-i (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EUr.) szerinti uniós digitális Covid-igazolvány (a továbbiakban: digitális Covid-igazolvány) felmutatásával igazolja, hogy

a) a koronavírus ellen

aa) az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett,

ab) az Egészségügyi Világszervezet vészhelyzeti felhasználási engedélyt kapott oltóanyagokat tartalmazó listáján szereplő vagy

ac) a Magyarországon engedélyezett és a lakosság oltására felhasznált oltóanyaggal legalább egy alkalommal beoltották, és az első oltástól számított egy év még nem telt el,

b) a fertőzésen átesettség miatt védett, vagy

c) 72 óránál nem régebbi, az egészségügyi szakmai szabályoknak megfelelő, molekuláris biológiai vizsgálat – SARS-CoV-2 PCR teszt – igazolja, hogy az érintett személy szervezetében a SARS-CoV-2 koronavírus a vizsgálat időpontjában nem volt kimutatható.

 

(3e) A (3d) bekezdés b) pontja szerint fertőzésen átesettség miatt védett, aki digitális Covid-igazolvánnyal igazolja, hogy az utolsó pozitív eredményű, a koronavírus kimutatására szolgáló, az egészségügyi szakmai szabályoknak megfelelő molekuláris biológiai vizsgálatától – SARS-CoV-2 PCR teszt – vagy az EUr. alapján az EUr. 7. cikke szerinti igazolványhoz elfogadható pozitív antigén gyorsteszttől számított 15 nap eltelt, és 180 nap még nem telt el.

 

(3f) A koronavírus elleni védettség (3d) bekezdés szerinti igazolása során az érintett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány bemutatására külön is felhívható, a digitális Covid-igazolványt ellenőrző szerv vagy személy jogosult az érintett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványán és a digitális Covid-igazolványában jelzett adatok megismerésére, azzal, hogy az adatokat – ha törvény vagy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése alapján alkotott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – semmilyen módon nem rögzítheti.

 

(4) E rendelet alkalmazásában hivatalos célú határátlépés a magánútlevéllel, valamint az egyéb úti okmánnyal végrehajtott hivatalos látogatás céljából történő határátlépés.

 

19/A. § A külpolitikáért felelős miniszter az érintett állam Magyarország által elfogadott védettségi igazolásának mintáját a Kormány hivatalos honlapján közzéteszi.


498/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet egyes, a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó gazdasági szabályokról

2. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 14. § (2) bekezdését akként kell alkalmazni, hogy a magyar állam által belföldön, nyomdai úton előállításra és értékpapírként kibocsátásra kerülő állampapírok okiratát a kibocsátó magyar állam képviseletében a pénzügyminiszter vagy a miniszterelnök jogosult aláírni.

2/A. §

2/B. § A 2021. január 1. napja és 2021. június 30. napja közötti időszakban eltöltött vendégéjszaka utáni idegenforgalmi adót az adó alanyának nem kell megfizetnie, az adó beszedésére kötelezettnek nem kell beszednie, befizetnie, a megállapított, de be nem szedett adót azonban - kivéve, ha annak összege nulla - be kell vallania az adóhatósághoz.

3. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 4. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.


Kormány 318/2021. (VI. 9.) Korm. rendelete a koronavírus-világjárványt követő, a gazdaság újraindítását elősegítő adózási intézkedésekről

2. A turisztikai ágazattal összefüggő köztehercsökkentés

 

4. § A turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezettet a 2021. január 1. napjától 2021. december 31. napjáig terjedő időszakra nem terheli turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség, erre az időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulást nem kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.

 

3. A szociális hozzájárulási adó kötelezettséggel összefüggő szabályok


5. § (1) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 1. § (4) bekezdés a) pontjától eltérően a 2021. évben adott juttatások tekintetében nem terheli adókötelezettség a Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget.


(2) A Szocho tv. 1. § (4) bekezdés b) pontjától eltérően nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 70. § (4) és (5) bekezdése szerinti reprezentáció és üzleti ajándék juttatása után, ha a juttatás e rendelet hatálybalépésének napja és a 2021. december 31. közötti időszakban történik.


(3) A Szocho tv. 11. § (2) bekezdésétől eltérően e rendelet hatálybalépésének napja és 2021. december 31. között létrejött munkaviszony esetében munkaerőpiacra lépő az is, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 183 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény szerinti biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal.

 

4. A Széchenyi Pihenő Kártya formájában – béren kívüli juttatásként – adható összeg emelése

 

6. § (1) A Széchenyi Pihenő Kártyára adott munkáltatói támogatás juttatására a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 40. §-ától eltérően a 2021. év tekintetében a (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A 2021. évben az Szja tv. 71. § (1) bekezdésétől eltérően a Széchenyi Pihenő Kártya
a) szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint,
b) vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint,
c) szabadidő alszámlájára utal utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forint
összegig minősül béren kívüli juttatásnak.


(3) A 2021. évben az Szja tv. 70. § (8) bekezdésétől eltérően az éves rekreációs keretösszeg
a) – ha a munkáltató költségvetési szerv –
aa) évi 400 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll,
ab) a 400 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak
az év egy részében áll fenn,
ac) évi 400 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg,

b) más munkáltató esetében
ba) évi 800 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll,
bb) a 800 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn,
bc) évi 800 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

 

8. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.


(2) Ez a rendelet a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztésekor hatályát veszti.

 

150/2021. (III. 27.) Korm. rendelet a Széchenyi Pihenő Kártya felhasználásának veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályainak újbóli bevezetéséről

1. § A veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig a pénzforgalmi szolgáltató a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként átutalt, fel nem használt pénzeszköz erejéig és annak terhére a munkavállalóval szemben a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet szerinti díjat nem számíthatja fel.

2. § A pénzforgalmi szolgáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül tájékoztatja a kártyabirtokost arról, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő 61. naptól kezdve milyen mértékű díjat számít fel a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként átutalt, fel nem használt pénzeszközre.

 

A Kormány 178/2021. (IV. 15.) Korm. rendelete a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet módosításáról

Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet a következő 22. §-sal egészül ki:

„22. § 2021. december 31-ig az Szja tv. 71. § (1) bekezdése alapján béren kívüli juttatásként az egyes alszámlákra utalt Széchenyi Pihenő Kártya juttatást a szolgáltató a Széchenyi Pihenő Kártya elfogadói szerződésétől eltérően az 5. § (1) bekezdése szerinti eredeti alszámlánál meghatározott tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás ellenértékének megfizetésére egy másik alszámlán lévő egyenleget is elfogadhatja, valamint a kártyabirtokos az egyes alszámlákon lévő pénzeszközt a 3. § (2) bekezdésétől eltérően az 5. § (1) bekezdése szerinti másik alszámlánál meghatározott szolgáltatás ellenértékének megfizetésére is – ide nem értve a szolgáltatás közvetítését – felhasználhatja.”

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 10. napon lép hatályba (megjegyzés: 2021. április 25-én).


176/2021. (IV. 15.) Korm. rendelet egyes veszélyhelyzeti intézkedésekről

2. § (1) A közterület e rendelet szerinti használatára a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet] hatálybalépésének napjától 2021. december 31. napjáig a közterülethez közvetlenül csatlakozó vendéglátó üzletnek az üzemeltetője, bérlője vagy tulajdonosa (a továbbiakban együtt: használó) közterület-használati hozzájárulás megfizetése nélkül ingyenesen jogosult.

(2) A használó a közterületnek a közterülethez közvetlenül csatlakozó vendéglátó üzlet előtti részét - a vendéglátó üzlet közterületen működő terasza működtetése céljából - a vendéglátó üzlet közterülethez csatlakozó épülethatára szélességében használhatja.

(3) Az e rendelet hatálybalépésekor érvényes közterület-használati engedéllyel vagy szerződéssel rendelkező használó a közterületet az engedély vagy szerződés szerinti mértékben használhatja.

(4) A (2) bekezdés szerinti használati jogot

a) az azonos épületben lévő vendéglátó üzletek - eltérő megállapodás hiányában - vendéglátó üzletenként azonos mértékben,

b) a közúti forgalomtól elzárt terület (tér vagy sétálóutca) esetében a szemben lévő vendéglátó üzletek a terület felezővonaláig

gyakorolhatják.

(5) A (2) bekezdés nem alkalmazható

a) a kiemelt nemzeti emlékhely területén,

b) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) szerinti közparkban, zöldterületen,

c) a járművek forgalmát biztosító úttesten vagy a várakozásukra kijelölt területen,

d) a tömegközlekedési járműre történő várakozás céljára közterületen elkülönített területen,

e) lakó- vagy társasházba, egyéb építménybe történő ki- és bejutást, tűzcsap, forgalomirányító készülék vezérlőegysége megközelítését akadályozó módon, valamint a járdán a gyalogosok közlekedését zavaró, biztonságát veszélyeztető, a járművezetők kilátását gátoló, a közúti forgalmi jelzések felismerését akadályozó, a közút forgalmát veszélyeztető, a közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását akadályozó módon és

f) tűzoltó felvonulási területen.

9. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.

A rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja (Megjegyzés: a 2021. évi őszi országgyűlési ülésszak első ülésnapját követő 15. napig vannak hatályban.)


637/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet a hiteltörlesztési moratórium veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályainak bevezetéséről

1. § (1) Az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló 2020. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Törvény)

a) 7-11. §-a és 13. §-a alkalmazása során 2021. szeptember 30-ig adósnak minősül - a Törvény 3. § (1) bekezdésének figyelembevételével - az a személy, akinek a hitelező által üzletszerűen nyújtott szerződésből tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége,

b) 12. §-a alkalmazása során 2021. szeptember 30-ig részletvevőnek, illetve bérlőnek minősül az a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény 7. § (2) bekezdése szerinti részletvevő, illetve bérlő, akinek a hatályos, részletvételre irányuló, illetve lakásbérleti szerződéséből eredő vételárrészlet-fizetési, illetve bérletidíj-fizetési kötelezettsége áll fenn.

(2) A Törvény 7. § (1) bekezdésétől eltérően azon adósnak, aki a 2020. december hónapra esedékes tőke-, kamat- és díjfizetési kötelezettsége teljesítése tekintetében nem élt a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 9. § (1) bekezdése szerinti fizetési moratóriummal, a fizetési moratórium igénybevételére vonatkozó szándékát előre, írásban vagy a hitelező által rendszeresített elektronikus úton be kell jelentenie a hitelezőnek.

1/A. § (1) A Törvény 7. § (2) bekezdésétől eltérően a fizetési moratórium 2021. szeptember 30. napjáig tart.

(2) A Törvény 7. § (4) bekezdésétől eltérően a fizetési moratórium alatt lejáró szerződés 2021. szeptember 30. napjáig meghosszabbodik.

(3) A Törvény 12. § (1) bekezdésétől eltérően a Törvény 12. §-a szerinti fizetési haladék 2021. szeptember 30-ig tart.

2. § A Törvény 14-17. §-át 2021. június 30-ig nem kell alkalmazni.

Foglaljon szobát tagszállodáinkban!

Tovább

454

Szálloda

39.779

Szállodai szoba