Kormányrendeletek a járványügyi készültség védelmi intézkedéseiről

A Magyar Közlönyben megjelent 77/2022. (III. 4.) Korm. rendelet alapján 2022. március 7-től:


  • megszűnik a maszkviselési kötelezettség,
  • hatályát veszti a védettségi igazolvány használatára vonatkozó szabályozás, tehát védettségi igazolvány nélkül lehet a rendezvényeken is részt venni,
  • a határátlépési korlátozások megszűnnek.


HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK GYŰJTEMÉNYE


Veszélyhelyzet

 

Védelmi intézkedések
  • 584/2021. (X. 14.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt a 14. életévét be nem töltött kiskorú számára a szálláshely-szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos okmány bemutatási kötelezettség alóli mentesítésről

 

Gazdaságvédelmi intézkedések

 

Járványügyi intézkedések
  • 2020. évi CIV. törvény a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos egyes szabályok megállapításáról és a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról (jogszabály/hatóság által előírt karanténkötelezettség)
  • 409/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet a COVID-19 betegséggel összefüggő járványügyi megfigyelés esetén alkalmazandó egyes szabályokról (kontaktszemély korlátozása)

HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK KIVONATA


2021. évi I. törvény a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről*

A koronavírus-világjárvány idején a Kormány alapvető célja, hogy megvédje a magyar emberek életét és egészségét, valamint mérsékelje a gazdasági károkat és megőrizze a munkahelyeket. Ennek eléréséhez gyors és hatékony döntéshozatalra van szükség. Az elmúlt hónapok bebizonyították, hogy a korábban elfogadott rendkívüli és átmeneti jogi keretek jól szolgálták ezeket a célokat. Legfontosabb törekvésünk, hogy az ország mielőbb maga mögött hagyja a járvány időszakát, ezért a Kormány a veszélyhelyzetben alkotott rendeletei hatályának meghosszabbítására tesz javaslatot. A vonatkozó felhatalmazás megadására az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

 

1. § Ez a törvény az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése alapján a Kormány által, a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerinti, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírusvilágjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében kihirdetett veszélyhelyzettel (a továbbiakban: veszélyhelyzet) összefüggő sajátos szabályokat állapítja meg.

2. § (1) Az Országgyűlés az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése alapján felhatalmazza a Kormányt, hogy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kormányrendeletek hatályát e törvény hatályvesztéséig meghosszabbítsa.

(2) Az Országgyűlés e törvény hatályvesztését megelőzően az (1) bekezdés szerinti felhatalmazását visszavonhatja.

(3) Az Országgyűlés az e törvény hatálybalépéséig megalkotott, (1) bekezdés szerinti kormányrendeleteket megerősíti.

(...)

3. § A Kormány a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása érdekében az intézkedések hatályának fenntartásáig megtett intézkedésekről rendszeresen, az Országgyűlés ülésén – annak hiányában az Országgyűlés elnöke és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői részére – ad tájékoztatást.


4. § (1) A helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának kimondása esetén e döntés hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követő napon áll be.

(2) A helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának a veszélyhelyzet idejére eső időközi választásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 483/2020. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet2.) vagy a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény (a továbbiakban: Tv.) vagy a veszélyhelyzet idejére eső időközi választásokra, valamint az országos és helyi népszavazásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 30/2021. (I. 29.) Korm. rendelet hatálya alatt történő kimondása esetén e döntés hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követő napon áll be.

(3) A veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások elmaradnak. A ki nem tűzött és az elmaradt választást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.

(4) Ha a kitűzött választás elmaradását a Tv. 4. § (4) bekezdése alapján szünetelésnek kellett tekinteni, a kitűzött választás szünetelése fennmarad azzal, hogy a nyilvántartásba vétel hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követően kitűzött választásra is kiterjed, további jelölt- és listaállítás nem lehetséges. Ebben az esetben az elmaradt választást legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő negyvenötödik napra lehet kitűzni.

(5) A veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás nem kezdeményezhető, a már kitűzött országos és helyi népszavazások elmaradnak.

(6) A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) II-III. Fejezetében meghatározott valamennyi határidő megszakad. A határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődnek. A ki nem tűzött és az elmaradt országos és helyi népszavazást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.

(7) Ha a helyi népszavazás kezdeményezése érdekében folytatott aláírásgyűjtésre vonatkozó határidő a Tv. 4. § (6) bekezdése alapján szünetelt, az aláírásgyűjtésre vonatkozó határidő a Rendelet2. hatálybalépésétől a veszélyhelyzet megszűnését követő napig szünetel.

(8) A (7) bekezdés szerinti aláírásgyűjtés esetén a helyi választási iroda vezetője a veszélyhelyzet megszűnését követő napon új hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, és azt átadja a szervezőnek. A szünetelés időtartama az Nsztv. 47. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamba nem számít be.

4/A. § Ez a törvény nem érinti a Kormány azon jogkörét, hogy a veszélyhelyzetet e törvény
hatályvesztését megelőzően megszüntesse.

 

5/A. § Ez a törvény 2022. június 1-jén hatályát veszti.


(2) E törvény hatályvesztésének naptári napját az igazságügyért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.”


A Kormány 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében, a 2–4. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 

1. A veszélyhelyzet kihirdetése

1. § A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV koronavírusvilágjárvány (a továbbiakban: koronavírus-világjárvány) következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdet ki.

2. A koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításával összefüggő szabályok

2. § (1) A Kormány a koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításáért felelős kormánytagként a miniszterelnököt jelöli ki.

(2) A miniszterelnököt az (1) bekezdés szerinti feladatának ellátásában a járványügyi készültség során működő Operatív Törzs feladatairól szóló 286/2020. (VI. 17.) Korm. rendelettel létrehozott Operatív Törzs segíti.

 

3. § (1) A veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről külön kormányrendeletek rendelkeznek.

(2) A Kormány a veszélyhelyzet fennállásának szükségességét folyamatosan felülvizsgálja.

(3) A Kormány az állampolgárok együttműködését kéri a veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedések végrehajtásában.


150/2021. (III. 27.) Korm. rendelet a Széchenyi Pihenő Kártya felhasználásának veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályainak újbóli bevezetéséről

1. § A veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig a pénzforgalmi szolgáltató a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként átutalt, fel nem használt pénzeszköz erejéig és annak terhére a munkavállalóval szemben a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet szerinti díjat nem számíthatja fel.

2. § A pénzforgalmi szolgáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül tájékoztatja a kártyabirtokost arról, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő 61. naptól kezdve milyen mértékű díjat számít fel a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként átutalt, fel nem használt pénzeszközre.

 

76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól

22. § 2022. december 31-ig az Szja tv. 71. § (1) bekezdése alapján béren kívüli juttatásként az egyes alszámlákra utalt Széchenyi Pihenő Kártya juttatást a szolgáltató a Széchenyi Pihenő Kártya elfogadói szerződésétől eltérően az 5. § (1) bekezdése szerinti eredeti alszámlánál meghatározott tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás ellenértékének megfizetésére egy másik alszámlán lévő egyenleget is elfogadhatja, valamint a kártyabirtokos az egyes alszámlákon lévő pénzeszközt a 3. § (2) bekezdésétől eltérően az 5. § (1) bekezdése szerinti másik alszámlánál meghatározott szolgáltatás ellenértékének megfizetésére is - ide nem értve a szolgáltatás közvetítését - felhasználhatja.

 

781/2021. (XII. 24.) Korm. rendelet a Széchenyi Pihenőkártya felhasználásának veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról

A kereskedő – a  Széchenyi Pihenő Kártyával kezdeményezett fizetés elfogadás esetén – kizárólag az  1.  melléklet szerinti főtevékenysége körében élelmiszer belföldi értékesítését végezheti a  munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója részére a vendéglátás alszámla terhére.

 

1.  melléklet: A Széchenyi Pihenőkártyával a vendéglátás alszámla terhére kezdeményezett fizetést elfogadó kereskedő gazdasági tevékenysége:

4711 Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem

4721 Zöldség, gyümölcs kiskereskedelme

4722 Hús-, húskészítmény kiskereskedelme

4723 Hal kiskereskedelme

4724 Kenyér-, pékáru-, édesség-kiskereskedelem

4729 Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem

4781 Élelmiszer, ital, dohányáru piaci kiskereskedelme

 

Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2022. február 1-jén lép hatályba.


637/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet a hiteltörlesztési moratórium veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályainak bevezetéséről

1. § (1) Az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló 2020. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Törvény)

a) 7-11. §-a és 13. §-a alkalmazása során 2021. október 31-ig adósnak minősül - a Törvény 3. § (1) bekezdésének figyelembevételével - az a személy, akinek a hitelező által üzletszerűen nyújtott szerződésből tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége,

b) 12. §-a alkalmazása során 2021. október 31-ig részletvevőnek, illetve bérlőnek minősül az a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény 7. § (2) bekezdése szerinti részletvevő, illetve bérlő, akinek a hatályos, részletvételre irányuló, illetve lakásbérleti szerződéséből eredő vételárrészlet-fizetési, illetve bérletidíj-fizetési kötelezettsége

áll fenn.

(2) A Törvény 7. § (1) bekezdésétől eltérően azon adósnak, aki a 2020. december hónapra esedékes tőke-, kamat- és díjfizetési kötelezettsége teljesítése tekintetében nem élt a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 9. § (1) bekezdése szerinti fizetési moratóriummal, a fizetési moratórium igénybevételére vonatkozó szándékát előre, írásban vagy a hitelező által rendszeresített elektronikus úton be kell jelentenie a hitelezőnek.

1/A. § (1) A Törvény 7. § (2) bekezdésétől eltérően a fizetési moratórium 2022. június 30. napjáig tart.

(2) A Törvény 7. § (4) bekezdésétől eltérően a fizetési moratórium alatt lejáró szerződés 2022. június 30. napjáig meghosszabbodik.

(3) A Törvény 12. § (1) bekezdésétől eltérően a Törvény 12. §-a szerinti fizetési haladék 2022. június 30. napjáig tart.

1/B. § (1) A Törvény 7. § (1) bekezdésétől eltérően az adósnak a hitelezőhöz az 5. § szerint benyújtott kérelmére az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére 2021. november 1-jétől fizetési haladékot kap.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fizetési haladék fogyasztónak értékpapír fedezete mellett nyújtott hitelszerződésből, kézizálog fedezete mellett nyújtott kölcsönszerződésből, valamint jármű használatának céljából nyújtott pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettség vonatkozásában nem vehető igénybe.

Foglaljon szobát tagszállodáinkban!

Tovább

449

Szálloda

39.616

Szállodai szoba