A Magyar Szállodaszövetség állásfoglalása a fővárosra vonatkozó idegenforgalmi és építményadóval kapcsolatban

A Magyar Szállodaszövetség megdöbbenéssel értesült arról, hogy egyes fővárosi kerületek önkormányzati testületei 2010 utolsó napjaiban hozott határozataikkal 2011 január 1.-vel jelentős mértékben – helyenként drasztikusan – megemelték az un. idegenforgalmi adót  és  az építmény adót. Az adóemelésekkel  kapcsolatban a Szövetség  következő szakmai állásfoglalást fogalmazza meg:

1. Köztudott, hogy az elmúlt években de különösen a 2009-2010 évi gazdasági –pénzügyi válság idején a nemzetközi és a hazai kereslet nagymértékű visszaesés miatt turizmusunk súlyos veszteségeket szenvedett. A turizmuson belül a csökkenő kereslet, a visszaeső szállodai árak negatív következményei elsősorban a szállodaipart  érintették. Bár 2010-ben a világturizmusban már a kilábalás jelei mutatkoztak, de a hazai, s különösen a budapesti szállodák teljesítményének javulása messze elmarad a nemzetközi trendektől, Budapest versenytársainak eredményeitől, s különösen a kívánatostól.

A rendelkezésre álló adatok szerint Budapest szállodáinak árbevétele 2006 és 2010 között közel 20 %-kal csökkent, miközben a szállodai kínálat nagyobb lett, s ebben az időszakban a hazai infláció mértéke meghaladta a 30 %-ot. Emiatt a hotelek jövedelmezősége drasztikusan romlott, amiben szerepe volt annak is, hogy a szállodai ÁFA 18 %-kal az egyik legmagasabb az unióban, a vendéglátás forgalmi adója pedig 25 %-kal abszolút mértékben is a legmagasabb. Ebben a helyzetben különösen fontos, milyen a szabályozási környezet, hogyan alakulnak az adók, s egyéb elvonások.

2. A szállodai szobakiadást egyéb adók – idegenforgalmi, iparűzési stb. – is terhelik, s jelenős kiadást jelent a hotelek részére az önkormányzatok által kivetett építményadó is.  Ebben a szállodák számára kialakult nagyon kedvezőtlen jövedelmezőségi helyzetben bármilyen adóemelés tovább rontja azok rentabilitását, pénzügyi stabilitását.

3. Ezen körülmények miatt a Magyar Szállodaszövetség különösen károsnak tartja, hogy december második felében, utolsó napjaiban több kerület – bármiféle szakmai egyeztetés nélkül – megemelte az eddigi 3 %-os idegenforgalmi adót 4 %-ra / V., XII., XIII.kerületek /, más kerületek a szoba árbevétel 3 %-ában megállapított eddigi adó helyett vendégéjszakánként 431 Ft-ban állapította meg az idegenforgalmi adót / VI., VIII, kerületek / illetve vendégéjszakánként 300 Ft-ban /IX.kerület/. Már a 3 %-ról,    4 %-ra történő emelés is 33 %-os növekedést jelent, de a fíx összegben vendégéjszakánként megállapított IFA ennél is magasabbat. Pl. egy 3 *-os budapesti szállodánál, ahol az átlag szobaár kb. 10.000.- Ft, az eddigi 300 .-Ft /szoba/éjszaka adó helyett – 2 fő esetén – 862.- Ft a fizetendő adó, ami közel a háromszorosa a korábbinak. A Szövetség előtt ismeretesek olyan szállodák is, ahol az idegenforgalmi adó az ötszörösére emelkedett a kerületi intézkedés hatására.
Ezzel egy időben egyes kerületek az építményadót a korábbi 1.241 Ft/m2-ről, 1.430 Ft-ra, azaz 15.2 %-kal emelték.

Fenti adóemelések a Magyar Szállodaszövetség álláspontja szerint a fővárosi szállodák, a főváros turizmusa eddig is nehéz helyzetét tovább súlyosbítják a következők miatt:

1. A Budapesten kialakult szállodai túlkínálat, Budapest versenyképességének elmúlt években bekövetkezett romlása miatt a fővárosi szállodák nincsenek abban a helyzetben, hogy a magasabb adók miatt áraikat emeljék. Ezt támasztja alá az un. STR riport, amely szerint 2010 január-november között a budapesti szállodák 63.5 EURO átlagára  7.3 %-kal volt alacsonyabb, mint 2009-ben.


2. Szakmai sajátosságok miatt a szállodák partnereinek egy részével a 2011 évi szoba árakban már 2010 nyarán megállapodtak, így nincs lehetőségük azokat az adóváltozások miatt megemelni, tehát a magasabb adókból származó többlet terheket kénytelenek átvállalni.


3. A magasabb elvonásokat a szállodák csak további költségcsökkentésekkel, munkaerő leépítésével tudják kompenzálni, ami rontja színvonalukat, s ezen keresztül árt a fővárosi szállodák, Budapest turizmusa versenyképességének.  A romló szabályozási környezet nem teszi lehetővé a turizmus számára azokat, az Új Széchenyi tervben megfogalmazott célkitűzéseket, hogy a munkahelyek száma a duplájára emelkedjen és a gazdasági fejlődés motorjává váljon.


4. Az MSZSZ attól tart, hogy az egyes kerületek által kivetett eltérő mértékű idegenforgalmi adó, ennek az adónak a kerületenként történő beszedése megnehezíti az eddigieknél hatékonyabb fővárosi turizmus marketing kialakítását, amit – álláspontunk szerint – csak koncentráltan, fővárosi szinten – a korábbiaknál  lényegesen nagyobb költségvetés felhasználásával lehetne csak sikeresen végezni.

Fentiek miatt az MSZSZ azt javasolja, hogy az eddig megemelt idegenforgalmi adókat az érintett kerületek vizsgálják felül, azok mértékének megállapítását a Főváros, s a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel való egyeztetés alapján állapítsák meg.  Azt javasoljuk továbbá, hogy minden beszedett adóforintot a kerületek – az adó eredeti rendeltetésének megfelelően, az érdekelt szolgáltatókkal egyeztetett módon – turisztikai célok megvalósítására fordítsák.